Végre megtudhatjuk, mennyi a hétköznapi magyar fizetése

Két évre visszamenőleg közzétette a havi mediánbér-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), illetve az összes vállalkozás teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottaira vonatkozó kereseti adatokat is – vette észre a Népszava.

Eddig a KSH csak az 5 főnél többet foglakoztató vállalkozások kereseti statisztikáit közölte, a kis cégek munkavállalói így kimaradtak a statisztikából. Márpedig (eddig vélhetően, most már biztosan) a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabbak a fizetések, vagyis ha csak a nagyobb céheket vesszük figyelembe, az felfelé torzítja a számokat.

A medián bér közlése pedig azért fontos fejlemény, mert az átlag sok szempontból csalóka. A medián az a szám, amit a vizsgált halmaz tagjait sorba állítva a középsőre igaz. A kereseteknél maradva, ha egy tíz fős cégnél ketten nagyon jól keresnek, 8-an pedig rosszul, a 10 főre elosztott átlag magas lesz. A középen álló (medián) dolgozó jövedelmére vonatkozó adatot azonban nem befolyásolja, hány millió forintot visz haza a vezérigazgató. A medián mint statisztikai fogalom sok szempontból jobban megfelel annak, amit a hétköznapi nyelvben „átlagosnak” szokás mondani, mint a statisztikai fogalom átlag.

A KSH által közzétett adatok megerősítették, hogy

• a medián kereset jóval alacsonyabb az átlagnál,
• illetve a kis cégek figyelembe vétele még az átlagot is jelentősen lejjebb húzza.

Idén januárban az 5 fősnél nagyobb cégeknél mért átlagbérnél 12 790 forinttal alacsonyabb volt a teljes alkalmazotti kör bruttó keresete – írja a Népszava. Az összes cég teljes munkaidős alkalmazottai körében ugyanis 398 ezer forint volt a bruttó átlag. Tavaly januárban 10 646 forint volt a különbség, 2019 első hónapjában pedig 9 994 forinttal húzták le az átlagot a kis cégek. Persze ez még mindig csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak átlagbérét mutatja, a részmunkaidősökét, alkalmi munkavállalókét nem.