szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

2020 elején készült egy felmérés arról, hogy a magyarok mit változtatnának a vásárlási, fizetési szokásaikon, és mire terveznek több pénzt elkölteni. Idén májusban megkeresték ugyanazt a 700 embert, aki tavaly válaszolt, hogy megkérdezzék őket, hogyan változtatta meg a pandémia és a válság a terveiket.

A Cetelem még 2020 elején 700 magyar megkérdezésével készített egy kutatást a vásárlási szokásokról, és mivel azóta hatalmas változásokat hozott a járvány, most megkeresték ugyanezeket az embereket, hogy kiegészítsék a felmérést. Ebből kiderült, hogy tavaly még 57 százalék azt mondta, nem akar változtatni a vásárlási és fizetési szokásain, de idén csak 29 százalék felelte azt, hogy valóban nem változtatott. Tavaly csupán 8 százalék gondolta úgy, hogy többet szeretne hitelkártyát használni, végül 21 százalék döntött így. Azt pedig akkor mindössze 5 százalék tervezte, hogy többet fog költeni, de végül 17 százalék adott ki több pénzt.

Egy éve ilyenkor a válaszolók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakásfelújítást tervez, most azonban csak 35 százalék mondta azt, hogy tényleg így is tett. A járvány miatt nem csoda, hogy elektronikai cikkeket nem csak az a 23 százalék vásárolt, aki tavaly az év elején tervezte, hanem 41 százalék. Az sem meglepő, hogy míg 2020 elején 15 százalék akart utazásra költeni, végül 1 százalék lett az arányuk.

Azt sokan megállapították már, hogy e-kereskedelem berobbant a járvány alatt, főleg élelmiszereket kezdtek el tömegesen rendelni, a Cetelem azonban most azt is megkérdezte, hogy hányan vásárolnának a járvány lecsengése után is a netről. Az eredmény az: 60 százalék maradna ennél a vásárlási formánál a pandémia után is.

Az azonban nem változott, hogy ha lehet, akkor a boltban vagy kiszállítás esetén az átvétel időpontjában szeret a többség fizetni, nem előre utalva. Ebben csak 1-2 százalékpontos változásokat hozott a járvány.

Bemutattak egy másik kutatást is, ebben a reprezentatív felmérésben 15 ország 14 200 polgárát kérdezték a gazdaság helyzetéről. A számokból kiderül, hogy a magyarok pesszimistábbak lettek az elmúlt egy évben: amikor arra kérték őket, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékeljék az ország helyzetét, az egy évvel korábbi 4,9-ről 4,4-re csökkent az átlag. A 15 országban, ahol a kutatást végezték átlagolva 5,4-ől 4,7-re csökkent ez a mutató, azaz rosszabb kiindulóhelyzetből volt az itteni egy kicsivel kisebb esés, mint máshol.

Amikor viszont a saját helyzetükről kérdezték az embereket, azt találták: a magyaroknak csak 22 százaléka tervez több pénzt költeni a következő egy évben, mint ez előtt, ennél rosszabb arányt csak az osztrákoknál mértek. Azt pedig a magyarok 57 százaléka válaszolta, hogy több pénzt tenne félre ez után – ez 3 százalékos esés az egy évvel korábbihoz képest. Itt az egész régiónkra érvényes trendet figyeltek meg: míg Nyugat-Európában egyre többen mondták azt, hogy több pénzt szeretnének félretenni, a visegrádi államokban csökkent ez az arány.

A magyarok 93 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban nőttek az árak az országban – ez nem is csoda, valóban jóval magasabb most az inflációnk, mint az elmúlt nyolc évben bármikor. Az viszont még így is meglepő, hogy a felmérésben részt vevő 15 ország közül messze itt volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy nagy a drágulás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!