"A maszkok lehulltak" – mondja Arnold Sinisalu, aki a nemzetbiztonsági szolgálatot vezeti Észtországban. Hozzátette: "Az orosz titkosszolgálatok már nem is fárasztják magukat azzal, hogy megjátsszák: betartják a nemzetközi jog szabályait. Akcióik során már az emberi élet sem számít nekik!"

Finnországban ugyanígy látják a helyzetet, mint Észtországban: "az orosz hírszerzés állandó fenyegetést jelent Európa számára. Az oroszok aktivitása ezen a téren állandóan igen magas szinten áll" – hangsúlyozza Antti Pelttari, Finnország nemzetbiztonsági szolgálatának, a Supónak a főnöke.

A legszenzációsabb, még 2014-es eset Csehországban történt, ezt idén áprilisban leplezték le. Hét éve kezdődött meg a háborúskodás Ukrajnában. Egy bolgár fegyverkereskedő Csehország egyik raktárában helyezte el azokat a fegyvereket és robbanóanyagokat, amelyeket az ukrán állam vásárolt, hogy ellen tudjon állni az orosz milíciáknak, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz államfő lelkesen támogatott. Az orosz hírszerzés emberei felrobbantották a raktárat: két ember meghalt és sokan megsebesültek. Egy egész falut ki kellett telepíteni.

A leleplezésből diplomáciai botrány lett: Csehország 18, Oroszország 20 diplomatát utasított ki.

A NATO-tagállamok szolidaritásukról biztosították a cseheket. A visegrádi négyek csúcstalálkozót hívtak össze az ügyben. A szlovákok és a lengyelek teljes mértékben elítélték az oroszok akcióját, de a magyar miniszterelnök kihúzott minden olyan mondatot a közös közleményből, amely sérthette volna Putyin elnököt.

Bulgária sem maradt tétlen: azzal vádolja Oroszországot, hogy titkosszolgálata megpróbálta megmérgezni a fegyverkereskedőt.

A cseh botrány után Szófiában is közzétettek egy jelentést, amely szerint 2011 és 2020 között több robbantás is történt az ország területén, és mindegyiket feltehetően az orosz hírszerzés emberei követték el.

Moszkva természetesen mindent cáfol. Szergej Lavrov külügyminiszter gúnyosan megjegyezte: "eddig még nem vádoltak meg minket Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával Szarajevóban, de még erre is sor kerülhet".

Mit tehet az Európai Unió?

Sokan úgy vélik, hogy visszatér a hidegháborús időszak, és ezt azzal indokolják, hogy maga Putyin a KGB-nél szolgált a nyolcvanas években mint a drezdai parancsnokság vezetője. Akkor a titkosszolgálatok igen aktívak voltak Európa nyugati felén, miközben igyekeztek megtartani a szovjet befolyást a katonailag ellenőrzött szocialista országokban.

Más teória szerint az orosz kémek nem aktívabbak, mint korábban, csak épp kissé le vannak maradva az informatikai hadviselésben, vagyis nem tudják eltüntetni a nyomaikat úgy, mint a múltban.

Mire törekszenek most Putyin emberei Európában? Egyrészt az információk megszerzésére, másrészt arra, hogy befolyásolják ezeknek az államoknak a politikai helyzetét – mutat rá a finn nemzetbiztonsági szolgálat feje. Ebben sok újdonság nincs. Az oroszok évtizedek óta tartanak fenn hatalmas nagykövetségeket az európai fővárosokban. Az ott dolgozók legkevesebb egyharmada kém – írja a Politico. Prága, Bécs és Budapest különösen ismert erről, de a cseh főváros most kiesett, mert a kémbotrány miatt jelentősen csökkent a létszám az orosz nagykövetségen.

Az oroszok nemcsak Közép-Európában igen aktívak, hanem a brit szigeteken éppúgy, mint a Baltikumban vagy Görögországban. Németországban az Alkotmányvédelmi hivatal főnöke úgy nyilatkozott a Welt am Sonntag című lapnak, hogy az orosz hírszerzés aktivitása náluk már elérte a hidegháborús szintet. Thomas Haldenwang hangsúlyozta, hogy az orosz ügynökök igyekeznek kapcsolatot találni a döntéshozókkal, hogy befolyásolhassák a német vezetők döntéseit.

A német sajtó az utóbbi napokban már arról írt, hogy az orosz hírszerzés megpróbálja lejáratni a zöldek kancellárjelöltjét, Annalena Baerbockot, aki jóval határozottabban szemben áll Moszkvával, mint Merkel kancellár utódjelöltje, Armin Laschet.

Putyin egyre jobban támaszkodik a titkosszolgálatokra

Ez a véleménye azoknak a szakértőknek, akik a Politicónak nyilatkoztak. Akik arra is rámutattak, hogy Putyin kiábrándult saját egykori szervezetéből, amely ma az FSZB nevet viseli, és egyre jobban támaszkodik a katonai hírszerzésre (GRU). A szakértők szerint a katonai hírszerzés már a szovjet időkben is lekörözte a KGB-t.

A GRU az embereinek jó részét a speciális alakulatoknál toborozza, ott pedig nemigen tesznek különbséget a háború és a béke között – mondja Andrej Szoldatov újságíró, aki erre a témára szakosodott. Arról is beszélt, hogy a Nyugat elleni hackertámadásokat is a GRU indítja, mivel nekik vannak a legjobb informatikusaik a titkosszolgálatok közül. Így ők avatkoztak be a francia elnökválasztásba, méghozzá Emmanuel Macron ellen, a szélsőjobboldali Marine Le Pen érdekében.

Nagy-Britanniában a GRU mindenre elszánt emberei próbálták meg eltenni láb alól Szkripal ezredest és lányát Novicsok idegméreggel.

Biden a NATO nevében figyelmeztette Putyint

Nagyon eltérőek a tagállamok reakciói az orosz akciókra – állapítja meg a Politico. A hollandok egyből fennhangon tiltakoztak, amikor a GRU náluk akciózott, de más tagállamok csendben cselekedtek, vagy épp nem reagáltak sehogy.

Magyarország például továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával, és nem nagyon igyekszik észrevenni az orosz kémek aktivitását az országban. A csehek az orosz diplomaták tömeges kiutasításával reagáltak. Ez régebben eredményes lehetett, de ma már a hatékonysága kérdéses – mondják a szakértők.

Az EU sokszor reagált szankciókkal az orosz titkosszolgálatok akciói után, de egységes politikai irányvonal továbbra sincs. Josep Borrell külügyi főképviselő, akit csúnyán fogadtak Moszkvában, összehozott egy javaslattervezetet – írja a Politico, amelyről viszont uniós diplomaták elmondták: szerintük az orosz hírszerzés elleni küzdelemmel foglalkozó közös politikai javaslat túlságosan is gyenge, békülékeny, és nem eléggé operatív, vagyis a gyakorlatban kevéssé használható.