Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Balti Atomerőmű részvényeit veheti meg az MVM és egy lengyel üzletember sajtóhírek szerint.
A magyar állami MVM egy lengyel magáncéggel közösen építene atomerőművet az Oroszországhoz tartozó, de Lengyelország és Litvánia között fekvő kalinyingrádi területen – írja egy lengyel elemző.
A liberális-baloldali Polityka hetilap cégcsoportjához tartozó Polityka Insight munkatársa, Robert Tomaszewski szerint a leggazdagabb lengyelek egyike, a Polsat országos kereskedelmi televíziót is birtokló, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Zygmunt Solorz-Zak az MVM-mel közösen megvenné a paksi atomerőműbővítésben is érdekelt orosz Roszatomtól a korábban 2,4 GW-osra tervezett, de aztán leállt Balti Atomerőmű részvényeit. A kalinyingrádi atomerőmű kihasználásához lengyel területen át kellene vezetéket építeni.
A hírt átvevő vezető ellenzéki napilap, a Gazeta Wyborcza felhívja a figyelmet: Tomaszewski nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy a hír igaz-e. A lengyel kormányszervek nem reagáltak, bár állítólag „nem mondtak nemet”. Solorz-Zak cége csak annyit közölt, hogy sokféle lehetőséget mérlegelnek a szénalapú energiatermelésből történő kiszállás jegyében, és ezek egyike egy lengyel tőkével külföldön épülő atomerőmű. Arról nem szólt a vállalat szóvivője, hogy az orosz féllel egyeztettek-e már. A kalinyingrádi területi kormányzat sajtóosztálya viszont azt közölte, hogy nem tud a tervről.
Mindezek alapján bizonytalan, hogy mennyi valóságtartalma van az egyébként szavahihetőnek tartott intézet által felröppentett hírnek, de a balti államok máris tiltakoznak. A lengyel ellenzék szerint a beruházás Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit szolgálná, hiszen Lengyelországnak mindenféle orosz energiaforrástól függetlenítenie kellene magát, nem csak az olajtól és a gáztól. Morawiecki lengyel miniszterelnök és a három balti ország vezetői két éve arról írtak alá megállapodást az Európai Unióval, hogy lengyel segítséggel hangolják össze az észt, a lett és a litván energiarendszert az unióéval. A Gazeta Wyborcza idézi Dainius Kreivys litván energetikai minisztert, aki azt mondta a Verslo zinios című ottani újságnak: lehet, hogy a hír csak orosz dezinformáció, így akarnak éket verni közéjük és a lengyelek, illetve az EU közé.
(Képünk illusztráció)
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.