Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hároméves projektje, amelyben azt vizsgálták, hogy valóban silányabb termékek kerülnek-e egy-egy nagy ismert márkából a hazai boltokba, mint a nyugati országok esetében.

Annak gyanúját, hogy más minőségűek lehetnek ezek az élelmiszerek még 2017 elején vetette fel a kormányhoz közeli, akkor még működő Magyar Idők, majd a kormányzat is magáévá tette a témát. Fazekas Sándor akkori agrárminiszter átfogó vizsgálatot rendelt el, majd még annak lezárulta előtt megállapította, hogy silányabb árut hoznak Magyarországra. A Nébih most lezárult vizsgálata azért némileg árnyalta ezt a képet.

Fazekas: tényleg silányabb árut hoznak Magyarországra

Valóban rosszabb étel kerül Magyarországra - erre jutottak a vizsgálat során, amit el sem végezhettek volna, és még csak jogkövetkezménye sem lesz.

A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 117 féle termék (a világmárkák mellett hazai előállítású élelmiszerek és kereskedelmi üzletláncok sajátmárkás termékei is), összesen 312 mintáját vizsgálták meg, a következő árukategóriákban:

• tej és tejtermékek (joghurt, vaj)
• hús és húsipari termékek (felvágottak, tonhal)
• gabona- és sütőipari termékek (gabonapelyhek, müzlik, tészták)
• édesipari termékek (csoki, rágó, nápolyi, jégkrém)
• üdítők (gyümölcslé, szénsavas üdítők)
• tartósítóipari termékek (hőkezeléssel tartósított termékek: konzervek, szószok)
• élvezeti cikkek (kávé, tea, kakaó)
• snackek (chips, keksz)
• alkoholos italok (sör, keserű likőr)
• gyorsfagyasztott termékek (halrúd, pizza)
• zsiradékok (margarin, olajok)
• speciális élelmiszerek (szójaital, tápszer).

A megvizsgált termékek 25,6 százaléka esetében, vagyis nagyjából minden negyediknél, találtak minőségbeli eltéréseket az Európai Unió tagállamain belül.

Ezek az eltérések ugyanakkor több különböző okra és körülményre vezethetők vissza, fakadhatnak

• az eltérő nemzeti szabályozásból,
• a helyi alapanyagok felhasználásából,
• a gyártási körülményekből,
• a fogyasztói preferenciák, ízlések különbözőségéből is, legalábbis az érintett gyártók ezzel is érveltek.

A vizsgálat megállapította, hogy ez különösen igaz a sajátmárkás termékekre, amelyekre jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek.

A Nébih szerint

a fő kérdés a jövőre nézve, hogy mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és azokról hogyan lehet korrekten tájékoztatni a fogyasztókat.

A vizsgálatsorozat alatt a Nébih szakemberei szorosan együttműködtek az előállítókkal és az érdekképviseleti szervekkel, hogy a megállapításokat, az okokat komplex módon, több szempontból is megvizsgálhassák. Az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre. Három cég három terméke esetében már a projekt idején megtörtént a receptúra-harmonizáció – közölte a Nébih.