Sokkal több a közös vonás Trump és Biden között, mint Obama és a jelenlegi elnök gazdaságpolitikája között – írta a londoni Guardianben Nouriel Roubini.

A kereskedelem liberalizálása és az erős dollár volt a közös Clinton, G.W. Bush és Obama gazdaságpolitikájában. Ennek az volt a célja, hogy alacsonyan tartsa az árakat az Egyesült Államokban, ahol gyorsan nőttek a jövedelmi különbségek.

Trump populista jelszavai vonzották a bérből és fizetésből élőket, de a gazdaságpolitikája sokkal inkább plutokrata volt. Csökkentette a cégek adóját, és gyengítette a munkavállalók pozícióit a munkaadókkal szemben.

Clinton, Bush és Obama gazdaságpolitikája alapvetően neoliberális volt, Trump megindult a populista úton, és Biden alatt ez kikristályosodott – véli Nouriel Roubini.

Úgy látja, Trump ugyan keményebben képviselte a protekcionista politikát, de Biden ugyanilyen nacionalista és befelé forduló gazdaságpolitikát folytat. A jelenlegi elnök fenntartotta Trump szankcióit Kínával szemben, és még szigorúbban alkalmazza a Buy American (vásárolj amerikai árut) politikát, mint elődje. Biden, éppúgy mint elődje, vissza akar hozni az Egyesült Államokba néhány kulcs iparágat.

A Federal Reserve Board függetlensége gyengült

Trump mindhárom elődje – Clinton, George W. Bush és Obama – elismerte, hogy a jegybank politikája lényegében független a kormánytól. Trump már igyekezett ezt csökkenteni: gyengébb dollárt követelt, és a nagy államháztartási deficit politikájának támogatását. Jerome Powell, a Fed vezetője de facto átvállalja az államadósság jó részét. Ez a politika még Trump alatt kezdődött meg, és folytatódik Biden idejében is.

Míg a Trump előtti elnökök ragaszkodtak az árak stabilitásához, erről azóta egyre kevésbé esik szó. Biden – éppúgy mint elődje – nem ily módon akarja támogatni a dolgozó osztályokat, hanem közvetlenül nagy állami segélyakciókkal. Trump idejében 2000 milliárdos, illetve 900 milliárdos támogatás érkezett a vírus válság sújtotta rétegekhez. Biden ehhez 1900 milliárdot tett hozzá, és most előkészít egy 4000 milliárd dolláros programot, mely elsősorban az infrastruktúra fejlesztését szolgálná. Mindkét elnök ily módon csoportosít át hatalmas összegeket a tőkétől a munkához – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Miért követi Biden Trumpot?

Ha az egyenlőtlenség túlságosan naggyá válik a társadalomban, akkor a politikusok – akár jobboldaliak, akár baloldaliak – populisták lesznek. Ily módon akarják elkerülni, hogy az egyenlőtlenség polgárháborúhoz vagy forradalomhoz vezessen. Ezért elkerülhetetlen volt, hogy az inga a neoliberális irányból neopopulista irányba lengjen ki – állitja Roubini. Csakhogy ennek megvan a maga kockázata. A FED adósságcsapdába kerül: az óriási magán- és állami adósságok folyamatosan kockázatot jelentenek különösen akkor, ha a globalizáció visszafordítása az ellátási láncok zavaraihoz vezet. Ha az USA és Kína gazdasága csakugyan szétválik, ahogyan azt Trump akarta, akkor ebből új kockázatok adódnak, éppúgy mint a bevándorlásból vagy a klímaváltozásból. És akkor még nem beszéltünk a koronavírus okozta válságról.

Az állam nagy költekezése és a folyamatos mennyiségi lazítás a jegybanknál növelheti a dolgozók részesedését a nemzeti jövedelemből – rövid távon. Ugyanakkor megnő az infláció, sőt a stagfláció veszélye. Ez utóbbi azt jelenti, hogy csak az árak nőnek, a gazdaság nem. A stagfláció veszélyére Nouriel Roubini már korábban felhívta a figyelmet a Project Syndicate portálon. Most újra arra figyelmeztet a londoni Guardianben, hogy ha a magán adósságok és az államadósság olyan nagyra nő, hogy kezelhetetlenné válik, akkor bekövetkezhet a stagfláció annak minden kínos társadalmi következményével.