Az ENSZ szakértői csütörtökön azt követelték, hogy függesszék fel a kémszoftverek nemzetközi kereskedelmét, amíg nem biztosított az emberi jogok védelmét szem előtt tartó jogszabályi környezet.

Azt is jelezték: mélységesen aggasztja őket, hogy a Pegasushoz hasonló kifinomult szoftverekkel figyelik meg, félemlítik meg és kényszerítik hallgatásra az emberi jogok védelmezőit, az újságírókat és a politikai ellenzéket. Közölték:

ez sérti a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a magánélethez való jogot, emberek százainak életét sodorhatja veszélybe, és aláássa a demokráciát, a békét és a biztonságot, valamint a nemzetközi együttműködést.

Figyelmeztettek: az elmúlt években számtalanszor megkongatták már a vészharangot amiatt, hogy az emberek megfigyelésére alkalmazott technológiák veszélybe sodorják az emberi jogokat. A szakértők újból felszólították a nemzetközi közösséget, hogy dolgozzon ki olyan szabályrendszert, amelynek segítségével megelőzhetők, csökkenthetők és orvosolhatók ezeknek a technológiáknak az emberi jogokra gyakorolt ártalmas hatásai. Hozzátették: amíg ez nem történik meg, moratóriumot kell hirdetni a kémszoftverek kereskedelmére.

A szakértők egyúttal azt kérték Izraeltől: hozza nyilvánosságra, mit tett az NSO Group exporttranzakcióinak felülvizsgálatáért. Kiemelték: az állam feladata, hogy biztosítsa, az NSO Grouphoz hasonló vállalatok nem adják át technológiájukat olyan államoknak, amelyek az emberi jogok megsértéséhez használhatják fel azt.

A közelmúltban 17 médiaszervezet (Köztük Magyarországról a Direkt36) nyilvánosságra hozta a Forbidden Stories által vezetett nyomozás eredményeit, amelyek szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég Pegasus nevű programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték is fel sikeresen megfigyelés céljából. A Forbidden Stories és az Amnesty International jogvédő szervezet egy olyan, 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát bocsátott oknyomozó újságírók rendelkezésére, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek.

A célpontként kiválasztott 300-nál több magyar között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.