Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az MNB kamatemeléseinek végül beérett a hatása, amit erősítenek a további kamatemelésre vonatkozó piaci várakozások is, ezt látjuk ma a forintnál, amely szép lassan erősödésbe kezdett – erről beszélt a hvg.hu-nak Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője emlékeztetett arra: júniusban, amikor a jegybank először kamatot emelt, a lépés kis időre erősíteni tudta a forintot, ám az utána hamar visszatért az euróval szembeni 360-as szint fölé.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a visszagyengülésben annak is szerepe van, hogy 347-nél és 345-nél is komoly támasz van az árfolyammal szemben, illetve annak is, hogy a hónap végén nagyon sok forint van a piacon, és a rövidtávú kamatok is csökkentek, de ez a helyzet szeptember elején hamar normalizálódhat.
Az azonban a megtorpanások ellenére látszik: július vége óta a forint töretlenül erősödik, sőt, volt időszak, amikor a 350-es szint alá is benézett a magyar fizetőeszköz. Az erősödésben Trippon szerint annak is szerepe van, hogy egyre nő a kamatkülönbözet: például az euróövezeti jegybank, az EKB továbbra is mínusz 0,5 százalékon tartja az alapkamatát, miként a lengyelek sem emeltek még, ez pedig a forint felé fordítja a befektetők figyelmét. Ráadásul a kamatok növelése nehezíti a forint elleni spekulációt, így manapság már sokkal kevesebben fogadnak a forint gyengülésére, azaz zárják a shortpozíciókat, ez pedig ismét a forintot erősíti – magyarázza a CIB Bank vezető elemzője.
Mit veszítünk, mennyit nyerünk azzal, hogy Matolcsy behúzza a féket?
1,2-ről 1,5 százalékosra emelte a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot - kétségkívül ez volt a hét egyik legfontosabb gazdasági híre. De milyen hatással lehet egy ilyen döntés a mindennapi életünkre?
Most úgy látja a szakember, hogy alapvetően jó a nemzetközi hangulat, és bár a koronavírus delta variánsa okoz némi bizonytalanságot, az nem túl súlyos hatás, így inkább nő a befektetők kockázati étvágya, ami mindig is a feltörekvő piacoknak, például a forintnak kedvez. Bár a piac tudja, hogy globálisan túl vagyunk a növekedési csúcson, a friss adatok szerint a bővülés a második félévben is kitart, ahogy a várakozások szerint, ha nem is enyhül, de megállt az az árnyomás, ami világszerte felfelé hajtotta az inflációt. Magyarul: megnyugodott a piac, hogy nem lesz itt az 1970-es évekhez hasonló hiperinfláció és nem lesznek agresszív jegybanki szigorítások – mondja Trippon.
Miközben tehát az első negyedévben az amerikai és német államkötvényhozamok is jelentősen megugrottak, fűtve ezzel az inflációs félelmeket, azóta ezek visszatértek a korábbi szintekre, ezért az az általános vélekedés a befektetők körében, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél és az EKB-nál is lassú normalizálódás lesz, nem hirtelen szigorítás. Ez a forint szempontjából azért fontos, mert ha hirtelen kamatot emelne a Fed, akkor a tőke megindulna a feltörekvő – azaz például a magyar – piacról a dollár felé, ami a forint gyengülését is magával hozná.
Éppen ezért rendkívül fontos lesz a péntek délutáni Jackson Hole-i beszéde a Fed elnökének, a kulcskérdés pedig az lesz, hogy idén vagy csak jövőre kezdik el kivezetni az állampapír-vásárlási programot Amerikában. Egyetértett ezzel Németh is, aki szerint a beszédig van egy kis óvatosság és kockázatkerülés a piacon, ami ugyancsak gyengíti a forintot.
A forint árfolyamára azonban továbbra is az MNB van a legnagyobb hatással, így a szeptemberi kamatdöntő ülés kifejezetten meghatározó lehet. A jegybanknál egyelőre úgy látják, hogy továbbra is erősek az inflációs kockázatok, tehát kamatot kell emelni, így mindenki azt várja, hogy a szeptemberi jelentésben miről ír az MNB, szükség van-e további szigorításra.
A CIB várakozásai szerint az év hátralevő részében még újra 5 százalék fölé kerül az infláció és az éves átlag is jócskán meghaladja az MNB tolerancia szintjét, így a „hitelesség és piaci bizalom” szempontjából is indokolt lenne Trippon szerint a további szigorítás, bár az lehet, hogy az eddiginél kisebb tempóban. Év végére így 1,8 és 2 százalék közé várja alapkamatot.
Szerinte ez viszont egyelőre a kamatemelési ciklus vége is lehet, hiszen ha nem lesz nagy külső sokk, vagy például nem ugrik meg az olajár, akkor 2022-ben már segítheti a bázishatás az inflációs célokat, így év közepére akár 3 százalékra is lecsökkenhet az áremelkedés üteme.
Németh szerint pedig már a következő pár kamatemelést is beárazta már a piac. Ennek megfelelően ő 2,1 százalékra várja az év végére az alapkamatot, sőt, jövőre akár folytatódhat is az emelés. Igaz, mondja a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője, az év elején jelen állás szerint nem várható további emelés, hiszen ekkor vélhetően megvárja az MNB, hogy milyen hatása volt az eddigi lépéseknek. De a hogyan továbbra a járványhelyzet, illetve a kereslet-kínálat is hatással lehet. Ez utóbbit pedig a tervezett szja-visszatérítés és a nyugdíjprémium is alakíthatja, nem beszélve az inflációról, illetve arról, hogy addigra akár az uniós jegybank, az EKB is elkezdheti a párbeszédet arról, hogy befejezi eszközvásárlási programját, illetve 2023-tól akár a negatív betéti kamatot is megszüntetheti. Mindezek miatt Németh szerint
az alapforgatókönyv szerint 2,5 százalékra emelkedhet jövőre az alapkamat, de akár a 3 százalék sem kizárható.
No de akkor hol lesz az árfolyam?
Egyelőre azonban folytatódik a harc az infláció ellen, amihez rövid távon erős forint kell az MNB-nek, ezért év végéig 345 és 355 közé várja a forint árfolyamát Trippon, hozzátéve, hogy a jegybank vélhetően sem nagy gyengülést, sem nagy erősödést nem tolerálna. Utóbbit főként az exportorientált magyar gazdaság miatt, mondván, amikor az ipar a szűkülő kereslettel és beszállítói gondokkal küzd, akkor nem kell még neki az erős árfolyam, hiszen ha a forint erősödése mellett a bérek tovább emelkednek, akkor az már euróban is érezhető lenne a nagyvállalatok számára. Éppen ezért, ahogy a 365-370 árfolyam túl gyenge lenne az MNB-nek, a 320-as sem lenne kívánatos a számára.
Németh a következő 3-4 hónapban 345 és 357-358 közötti euróárfolyamot vár, a szakember szerint ennél gyengébb akkor lehet a forint, ha elindul egy a vártnál gyorsabb kamatemelési ciklus a nemzetközi porondon, kialakul egy geopolitikai válság, Kína gazdasága még jobban lelassul vagy éppen nem várt erővel tér vissza a koronavírus. Ennél nagyobb mértékű erősödést pedig egy kifejezetten pozitív nemzetközi környezet, egy 3 százalékra beálló infláció hozhat, ám az exportorientált magyar gazdaság miatt nem várható, hogy az MNB engedné a túl erős árfolyamot – mondja Németh.
