Nem kezdte el növelni az Európába irányuló földgázszállítást a Gazprom orosz gázipari vállalat, így tovább mélyültek a szűkös kínálat, a magas árak és az Oroszországtól való energiafüggőség miatti aggodalmak.

A félelmeket jól tükrözi, hogy a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében majdnem 10 százalékkal, megawattóránként 81,00 euróra drágult a földgáz hétfő délelőtt.

Nem érkezik orosz földgáz Németországba a Jamal-Európa vezetéken, hétfőn teljesen leállt a szállítás a Lengyelország és Fehéroroszországon áthaladó, kétezer kilométer hosszú gázvezetéken, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat három napra megfordította az áramlást nyugatról keleti irányba. Október vége óta másodjára fordul elő, hogy meg kellett fordítani az áramlást a gázvezetéken.

Ennek hátterében az áll, hogy a Jamal-Európa gázvezetéken keresztül Lengyelországba is érkezik földgáz, de nemcsak Oroszországból, hanem Németországból is. Ha azonban Oroszországból kevesebb földgáz érkezik, mint amennyit Lengyelország vásárolt Németországtól, a Gascade megfordítja az áramlást, és az Északi Áramlat vezetéken érkező orosz földgázt táplálja be és küldi tovább Lengyelországba.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén arra utasította Alekszej Miller Gazprom-elnököt, hogy miután a vállalat november 7-ig vagy 8-ig befejezi a gáz szivattyúzását az orosz földalatti tárolókba, kezdje meg növelni a gázmennyiséget a saját európai – ausztriai és németországi – földalatti tárolóiba.

Elemzők szerint azonban a Gazprom nem kötött le többletkapacitást a Jamal-Európa vezeték lengyel határon fekvő Mallnow német mérési pontján, sem pedig az orosz–ukrán határon lévő Szudzsa és Szokhranovka belépési pontokon, így nem lehet arra számítani, hogy növeli gázexportját.

A Gazprom kitermelése és exportja rekordszintek közelében mozog, miközben európai tározói az egy évvel ezelőtti szintnek körülbelül egyharmadán állnak. Több európai politikus szerint Oroszország többet tehetne annak érdekében, hogy csökkenjenek a gázárak és ezáltal a fogyasztók rezsiköltségei.

A gázárak ugrásszerű emelkedésében több tényező is szerepet játszott, kezdve az alacsony gázkészletektől a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés hatására megnövekedett keresleten át a szokásosnál kisebb oroszországi szállításokig. Az enyhe széljárást és hűvösebb időjárást ígérő előrejelzések is növelik a keresletet a szűkös kínálati feltételek közepette. Elemzők szerint emellett az okok között klímavédelmi intézkedéseket, például a szén-dioxid-kibocsátási kvóták egyre növekvő árát, valamint piaci spekulációkat is keresni kell.