A miniszter elismételte a kormánynak már a háború első napjaitól hangoztatott üzenetét, mely szerint "nem szabad, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg, ez pedig akkor lehetséges, ha képesek vagyunk továbbra is a lehető legolcsóbban beszerezni az energiahordozókat".

Gulyás Gergely szerint ezért a legfontosabb, hogy az Európai Unió vonja vissza korábbi döntéseit és ne fogadjon el olyan szankciót, amely lehetetlenné teszi az orosz kőolaj és földgáz importját. Ellenkező esetben Magyarországnak lényegesen drágábban kellene beszereznie ezeket a nyersanyagokat, amelyek nélkül a rezsicsökkentés, a fűtés és a gazdaság működése sem biztosítható - fűzte hozzá. Hozzátette, a kormánynak az a törekvése, hogy továbbra is biztosítsa a rezsicsökkentés feltételeinek a fenntarthatóságát, amelynek feltétele a kőolaj és földgáz hozzáférhetősége és az, hogy az energiahordozók ára minél előbb visszatérjen a normál szintre.

Nem szabad olyan szankciókat hozni, amelyekkel elsősorban magunkat büntetjük és nem azokat, akiket szankcionálni akarunk - fogalmazott Gulyás Gergely. Arról is beszélt, hogy az Európai Unió semmilyen olyan szankciót nem fogadott el, ami lehetetlenné teszi, hogy bárki rubelben fizessen az orosz gázért, ráadásul ezt polgári jogi szerződés szabályozza az államok és cégek között. Vagyis a szerződés megváltoztatásának egyetlen feltétele, hogy a két fél között akarategység jöjjön létre.

Másképp gondolja ezt az Európai Bizottság elnöke. Ursula von Der Leyen április elején úgy nyilatkozott, hogy ha Magyarország rubelben fizet az orosz gázért, akkor megsérti a szankciókat. Erre Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a CNN-nek úgy reagált, csupán technikai kérdés, hogy a magyarok milyen pénznemben fizetnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig azt mondta, az EU-nak szerinte nincs köze a két fél közötti szerződéshez. Orbán Viktor miniszterelnök a választások utáni első sajtótájékoztatóján kijelentette, ha az oroszok azt kérik, rubelben fizetjük ki a gáz árát.

Eddig összesen tíz európai gázvállalat nyitott számlát az orosz Gazprombanknál, s négyen már rubelben fizettek Oroszországnak a földgázért. Máshol viszont teljesen leállt a gázszállítás. A Gazprom április végén tájékoztatta a Bulgargaz bolgár állami gázvállalatot, hogy leállítja a gázszállításokat. Nem sokkal később a lengyel állami gázvállalat, a PGNiG közölte, hogy náluk szintén leáll az orosz gázimport.

Gulyás Gergely szerint a magyar állam nem is fizet rubelben a gázért, hiszen eurószámlát nyitottak, amelyre euróban utalják át a gáz árát, majd ezt a bank váltja át rubelre - szögezte le. Magyarországon kívül még kilenc ország teszi ezt, "csak miután Európában ma jó európainak lenni azt is jelenti, hogy az országok vezetői nem beszélnek őszintén a nemzetközi életben és a saját népükkel sem, ezért a másik kilenc ország nem mondja, hogy ugyanezt teszi" - jegyezte meg. "Ne legyen kétsége senkinek, hogy akik ma Oroszországból nyersanyagot kapnak, pontosan ugyanezzel az eljárással, ugyanígy fizetnek a földgázért" - tette hozzá Gulyás Gergely.

Végül hangsúlyozta: miután rendkívül megdrágultak az energiahordozók és a költségvetésből kell kiegészíteni a szükséges forrásokat, a kormánynak újra és újra meg kell vizsgálnia az élelmiszer- és benzinárstop fenntarthatóságának lehetőségét. Továbbá a Mol is jelentős terheket vállal a 480 forintos kiskereskedelmi üzemanyagár fenntartása érdekében - tette hozzá a Vasárnapi Újság című műsorban Gulyás Gergely.

Oroszország március végén jelentette be, hogy a jövőben csak orosz rubelben fogadják el az orosz gázért adott összegeket. A zsarolásnak is beillő változás elsősorban a „barátságtalan országokra” vonatkozott, köztük az EU tagállamaira. A zsarolásnak is beillő bejelentésre adott egységes uniós választ akkor sajtóértesülések szerint egyedül a magyar vétó akadályozta meg. A rubel használata megakadályozza az orosz valuta romlását és csökkenti a szankciók hatékonyságát.