Az orosz–ukrán háború Magyarország energiaellátására gyakorolt hatása volt a középpontban csütörtökön, a 32. Nemzetközi Olaj-és Gázipari Konferencián. Az Egerben rendezett eseményen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, Horváth Péter János tartott előadást, melyben arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátása jelenleg zavartalan, és az ország felkészült egy esetleges földgázellátási zavar kezelésére is.

Horváth rámutatott, hogy az orosz energiára fókuszáló szankciók lebegtetése a szankcionálandó fél bevételeinek növekedéséhez vezetett, hiszen már a fenyegetése is elég volt ahhoz, hogy a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedjenek a gáztőzsdei árak. Ennek eredményeként Oroszország energiából származó bevételei 2022-ben – a jelenlegi árszintet feltételezve – várhatóan magasabbak lesznek, mint a megelőző években – mondta a MEKH elnöke. Hozzátette, árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai földgáztárolókat nem töltötték fel, így az alacsonyan tartott készletszint szűkösséget és áremelkedést okozott.

Nehéz lesz az ébredés a magyar rezsiálomból az orosz-európai energiaháborúban

A lengyelek a Mol terjeszkedését, a németek pedig már a paksi atomerőmű orosz bővítését fúrják - belpolitikai triumfálása után egy hónappal Orbán Viktor egyre több veszteséget szenved el a Moszkva elleni energiaembargó körüli vitákban. Kérdés, meddig tarthatja 2014-es árakon a magyar háztartások energiafogyasztását, miután az elmúlt két év alatt 25-szörös volt az áremelkedés a szabadpiacon.

A MEKH elnöke kijelentette az Európai Bizottság REPowerEU elnevezésű – a teljes orosz gázfüggőséget 2030-ig megszüntetni kívánó – tervéről szólva kijelentette, hogy az elképzelések ambiciózusak ugyan, de túlzottan optimisták, mivel túlbecsülik mind az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét, mind a ténylegesen megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait. Példaként említette az orosz földgáz LNG-vel való kiváltását a régióban, ami a megfelelő vezetékes szállítási kapacitások hiányában jelentős korlátokba ütközhet.

A Bizottság másik javaslatáról, mely szerint az EU területén található földgáztárolókat 2022-ben legalább 80 százalékosan, később pedig legalább 90 százalékosan kötelező lenne feltölteni, Horváth azt mondta, a magyar és az európai szabályozó hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam földgázfogyasztását kell figyelembe venni, elkerülendő, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező tagállamok – mint például hazánk – aránytalan terhet viseljenek. Ezen felül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az uniónak is hozzá kell járulnia – tette hozzá.

Mi lenne, ha nem jönne több orosz gáz?

Az ország felkészült egy esetleges rövid távú földgázellátási zavar kezelésére – jelentette ki a MEKH elnöke. A 2009-es gázválság óta Magyarország prioritásként kezelte a gázforrások diverzifikálását mind a fizikai infrastruktúrák kiépítésén, mind a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésén keresztül.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedben Szlovénia kivételével minden szomszédos ország felé kiépültek a kétirányú szállításra alkalmas földgázszállító vezetékek. Biztosított a magyar–szerb interkonnektor kétirányú működése, ami hozzáférést enged a dél-kelet-európai földgázhálózatokhoz. Üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági földgázkészletet tartunk fenn. Magyarország európai összehasonlításban is kiemelkedő tárolókapacitásokkal rendelkezik, a lakossági felhasználókat pedig külön is védi az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó tároltatási kötelezettség – sorolta a hivatal elnöke. A forrásdiverzifikáció szempontjából az elmúlt évek legfontosabb fejleménye a krki úszó LNG-terminál üzembeállítása volt, ami hozzáférést biztosít a kereskedők számára a nem orosz eredetű földgázforrásokhoz is – tette hozzá.

Tényleg belerokkannánk, ha nem jönne több orosz olaj és gáz?

A miniszterelnök és a Mol vezére szerint hosszú évekbe és óriási vagyonokba kerülne, ha át kellene alakítani új olajtípusok feldolgozására az orosz olajra belőtt magyar finomítókat. Csakhogy a világpiacon vannak az orosz olajhoz nagyon hasonló alternatívák is, melyek feldolgozását meg lehetne úszni komolyabb átkalibrálások nélkül is.

A MEKH elnöke az orosz forrásoktól való azonnali és teljes függetlenedés akadályai között említette ugyanakkor azt a tényt, hogy Európa számára jelenleg nem áll rendelkezésre elég nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég az LNG visszagázosítását szolgáló terminálból sem. Mint mondta, különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok, mint például Ausztria vagy Magyarország, ahol nincs mód úszó LNG-terminálok gyors telepítésére sem, és a szállítási útvonalak kapacitáskorlátai miatt a más tagállamokban található terminálokhoz való hozzáférés is korlátozott.

A MEKH elnöke hangsúlyozta: régiós szinten egész Közép-Kelet-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, ezért Magyarország és a hozzánk hasonló helyzetben levő tagállamok számára rövid és középtávon nincs reális alternatívája az orosz eredetű földgázforrásoknak.