Néhány napja fogadta el az Európai Unió környezetvédelmi (illetve a témáért felelős) minisztereinek tanácsa azoknak az új szabályoknak egy csomagját, amelyek révén a klímaváltozásért felelős káros gázok a korábbi (40 százalékos) vállalásnál nagyobb mértékű csökkentését kívánja elérni az EU még ebben az évtizedben.

Az Európai Bizottság által tavaly júliusban bemutatott Fit for 55 (Irány az 55 százalék) néven emlegetett intézkedéscsomaggal az a cél, hogy az EU tagállamai az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentsék a kibocsátásukat 2030-ig, növelve az esélyét annak, hogy 2050-re megvalósuljon a kibocsátás-semlegesség, és hogy 1,5 Celsius-fok alatt sikerüljön tartani a globális felmelegedés mértékét.

Szerdán öt jogszabály-javaslatot fogadtak el ennek érdekében a tagállamokat képviselő miniszterek, közel egy évig húzódó tárgyalások, és egy több mint 16 órás vita végén. A most elfogadott jogszabályokat Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója által készített gyorselemzés felhasználásával vesszük sorra.

Megújul a kvótakereskedelem, de majd csak évek múlva érezzük a bőrünkön

Felülvizsgálták és megerősítették az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerét (ETS). Ezt a magyar kormány és Orbán Viktor személyesen is hevesen ellenezte a rezsiharc jegyében, de némi huzakodás után előbb az Európai Parlamentben, majd most a miniszterek előtt is elbukott az ellenkezés, igaz, kerültek engedmények a csomagba.

Elbukott a fideszes rezsiharc az EP-ben: fizetni kell majd a járművek és épületek környezetszennyezéséért

Megegyezett az Európai Parlament az uniós klímacsomag valamennyi eleméről, de még hátra vannak az egyeztetések a tagállamokkal. Az EP 2029-re tolná ki a magántulajdonú lakóházak és járművek megadóztatását, ha azok szennyezik a környezetet.

A kvótakereskedelembe így már beletartoznak majd a közlekedési eszközök és a lakóházak is, vagyis, a jövőben az ő szennyezésük után is fizetni kell. Az engedmény annyi, hogy a rendszer az eredeti javaslathoz képest csak később, majd 2027-ben lép életbe.

Magyar szempontból pozitívum ugyanakkor, hogy megnövelték az új tagállamok számára lehívható forrásokat tartalmazó Modernizációs Alapot, és nem csak mértékét, hanem a forrásra jogosult szektorok, valamint tagállamok körét is. Vannak azonban kikötések, például csak megkötésekkel lehet majd földgázzal kapcsolatos projekteket finanszírozni belőle.

Azokban a szektorokban, amelyekre nem vonatkozik az ETS-rendszer hatálya, megtartották a 2005-ös szinthez képest 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. Ide tartozik a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás, a kisiparosok, illetve a belső tengeri (vízi) szállítás, a közlekedés és az épületek, amely szektorok összesen a károsgáz-kibocsátás 60 százalékát adják. Utóbbi kettő, mint feljebb is írtuk, bekerül az ETS alá, ami a bizottság szerint elősegíti a kibocsátási célok teljesülését.

Itt fontos Magyarország számára, hogy továbbra is lehetőség lesz a fel nem használt kvóták átruházására a tagállamok között, ami pluszforrásokat hozhat a magyar államháztartás számára, amennyiben sikerül felülteljesíteni a vállalt célt – írja a Green Policy Center  klímapolitikai tanácsadója.

A rászorulók terheit enyhítő klímaalap létesül

Az, hogy az épületek és a közlekedési eszközök kibocsátását is meg kell majd váltani pénzben, számos háztartás és mikrovállalkozás számára jelenthet extra terheket. Ezeket a most elfogadott, összesen 59 milliárd eurós Szociális Klímaalappal enyhítenék, majd 2027 és 2032 között, amit a kibővített ETS-ből teremtenének elő.

Szociális és klímavédelmi érzékenységgel nem vádolható az Orbán-kormány az energiaválságban

A magyarországi benzinárstop a milliárdosokra is vonatkozik, a legtöbb európai ország azonban igyekszik distinkciót tenni, kinek jusson az állami támogatásokból. A klímavédelmi tervekből több helyen visszavettek, de a magyar kormány ebben is ott van az "élcsoportban".

A források lehívásához azonban szociális klímatervet kell kidolgozniuk a tagállamoknak, amiben részletezik az energiahatékonyság növelését, az épületfelújítási programokat, a hűtés-fűtési rendszerek korszerűsítését, a közlekedési kibocsátások csökkentését és a veszélyeztetett háztartások támogatását. A Green Policy Center elemzésében emlékeztet, hogy ezek mind olyan területek, amelyek a magyar kormány – még mindig jóváhagyás alatt álló – RRF tervében is gyengén voltak megjelenítve.

Jön a karbonvám, mennek az ingyenes kvóták

A jövőben csak díj ellenében lehet az EU területére olyan termékeket behozni, amiket környezetszennyező módon állítottak elő, hogy hasonló költségeket jelentsen a gyártóknak, mintha az EU-n belül készültek volna. A karbonvám (CBAM) kiterjesztésével párhuzamosan kivezetik a vám által érintett szektorok esetében az európai ipar számára biztosított ingyenes kvótákat.

A Green Policy Center szerint ennek jelentősége túlmutat az EU-n, a rendszert több feltörekvő gazdaságú állam – India, Kína – is támadta az ENSZ júniusi klímatárgyalásain, és lehet még további vitákra számítani a nemzetközi színtéren.

Erdő, erdő, erdő

Kihívást jelenthet a szerdán elfogadott szabályok közül az új erdészeti cél, ami a mostani szinthez képest 15 százalékkal növelné az erdők szén-dioxid-elnyelési kapacitását 2030-ig. Ennek megvalósulása esetén 55 helyett akár 57 százalékos kibocsátáscsökkenés is elérhető lenne. Itt a Nemzeti Erdőstratégiában meghatározott magyar vállalás is ambiciózus, ám a teljesítést EU-szerte nehezíti, hogy az erdők állapota egyre romlik a globális felmelegedés miatt.

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van.

A területen 2025-ig marad életben a jelenleg érvényes szabály, ami kimondja, hogy az erdészeti szektor a nyelőből nem válhat kibocsátóvá, ezt követően a 2026 és 2030 közötti időszakra kötelező nemzeti célokat határoznak majd meg.

Búcsú a belső égésű motoroktól, egy kiskapuval

A miniszterek rábólintottak, hogy 2030-ig mind az új személygépkocsik, mind az új kisteherautók esetében 55 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást (korábban ez utóbbiak esetében 50 százalékos volt), de sokkal nagyobb jelentősége van, hogy 2035-től betiltják a belső égésű motorral szerelt új gépjárművek értékesítését. Igaz, Németország kérésére bekerült ide egy kiskapu: meg fogják vizsgálni a karbonsemleges üzemanyagokkal üzemelő autók 2035 utáni gyártásának lehetőségét, vagyis a belső égésű motor, mint technológia nem biztos, hogy teljesen eltűnik – jelezte a Green Policy Center.

A lépésnek komoly jelentősége van Magyarországra nézve is, nem csak azért, mert a hazai gépkocsiállomány életkora igen magas, és ezek a korábbi, belső égésű motorral szerelt autók még 2035 után is forgalomban maradhatnak, hanem azért is mert a hazai GDP 6 százalékát adó autógyártásra is komoly hatással lesz. Hogy pontosan milyennel, az még nem biztos, de az autógyárak alkalmazkodni fognak. A kérdés a munkaerő- és a beszállítói igények változása lesz. Schaffhauser Tibor rövid elemzésében jelzi, a foglalkoztatásra nézve pozitívum, hogy motorgyártás átalakulásán kívül az autóipar többi része szinte semmit sem változik, sőt az itthon egyre jelentősebb teret nyerő akkumulátorgyártás számára óriási felvevőpiac keletkezik az elektromos járművek elsődlegessé válásával.

Fazekas István

Ezek még mindig nem a végleges szabályok

A környezetvédelmi miniszterek tanácsának szerda hajnali döntése azonban még nem jelenti azt, hogy véglegesen elfogadták az új szabályokat. Ezekről még egyeztetések zajlanak majd az Európai Parlament, az Európai Tanács valamint a Bizottság között, amelyeket a Tanács soros elnökségét most pénteken átvevő Csehország vezet le.

Lesz is még miről egyeztetni, a Környezetvédelmi Tanács által elfogadott csomag ugyanis nem minden részletében egyezik meg azzal, amit az Európai Parlamentben június 22-én megszavaztak a képviselők. Abban ugyanis még magasabb kibocsátáscsökkentési szintet írnának elő az ETS alá eső ágazatok számára, az épületekre és a közlekedésre vonatkozó ETS-rendszert 2029-től vezetnék be a lakosság, és 2024-től a cégek esetében, valamint a karbonvámot is több termékfajtára és ágazatra terjesztenék ki. Ezeknek az egyeztetéseknek a lezárulta után következnek majd a tagállamok, hogy a szabályokat átültessék saját nemzeti jogrendszereikbe.