„Kína nem szereplője az ukrajnai válságnak, de nem fogja tétlenül nézni” – jelentette ki állítólag Vang Ji kínai külügyminiszter (képünkön) magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel folytatott telefonbeszélgetése során. Ji és Szijjártó vasárnap telefonon beszélt az országaik közötti kétoldalú kapcsolatokról és az ukrajnai válságról – jelentette a Guardian tudósítása szerint a kínai Hszinhua hírügynökség.

A RIA Novosztyi orosz állami médiaügynökség idézte is a kínai külügyminisztert: „Kína nem szereplője az ukrajnai válságnak, de nem is fogja azt tétlenül nézni. Nem fogunk olajat önteni a tűzre, mindig is hajthatatlanok és következetesek voltunk a béke és a tárgyalások szorgalmazásában”. Az ukrajnai válság tanulságai „mélyrehatók és minden fél számára tanulságosak” – jegyezte meg Vang, aki szerint hosszú távon a feleknek meg kell vitatniuk egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági keretrendszer kiépítését a tartós béke és biztonság megvalósítása érdekében.

Szijjártó Péter tegnap már beszámolt a kínai kollégájával folytatott tárgyalásáról, a Facebookon közzétett posztjában a magyar külügyminiszter azt emelte ki, hogy Magyarország is a békében érdekelt, illetve azt, hogy a kínai vállalatok elégedettek magyarországi beruházásaikkal, valamint hozzátette, hogy mindent elkövetnek, hogy Magyarország legyen továbbra is Európa legversenyképesebb beruházási környezete.

Ezen utóbbi vélhetően az EU-ban bevezetni tervezett globális minimumadóval szemben emelt magyar vétóhoz köthető, a kormány ezzel kapcsolatos álláspontját még az sem rendítette meg, hogy az USA ennek következtében felmondta az 1979-ben kötött amerikai-magyar adóegyezményt. Persze ehhez érdemes hozzávenni, hogy a minimumadó környéki cívódásnak és a hirtelen, gyakorlatilag a semmiből kialakult magyar ellenállásnak köze lehet az Orbán-kormány és az Európai Bizottság szembenállásához, azaz a kormány így próbálja kizsarolni Brüsszelből a helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférést.