Hitelmoratórium, takarmányszállítási és energiaköltség-támogatás, automatikus vízhasználati engedélyek, gyorsabb biztosítói ügyintézés – ötpontos intézkedési csomagot jelentett be a hétvégén Nagy István agrárminiszter, amelynek célja, hogy enyhítse az idei rendkívüli aszály által sújtott mezőgazdasági termelők terheit.

Az agrárminisztérium július végén már történelminek nevezte a szárazságot, amely a becsléseik szerint egymilló hektárt érint (ami összes hazai termőterület ötödét, de a gabonafélék területének közel felét teszi ki). Az aszály a búzatermés negyedét elvitte, és úgy tűnik, hogy a kukoricatermés szinte teljesen odalesz az Alföldön és Közép-Magyarországon. Az állattenyésztők is bajban vannak. A hvg.hu például beszélt olyan kelet-magyaroszági állattartóval, aki a szokásos takarmánymennyiségnek alig harmadát tudta betakarítani saját kaszálóin, és ki sem hajtja már állatait a legelőkre, mert nincs mit lelegelniük. A miniszter szerint a termelőket minden eszközzel támogatni kívánják.

Fazekas István

“Az intézkedésnek az a legnagyobb értéke, hogy jelzi, talán kezd tisztában lenni azzal az agrárkormányzat, hogy igen nagy a baj” – kommentálta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára a hvg.hu-nak a Nagy István által szombaton bejelentett intézkedéscsomagot. A főtitkár ugyanakkor jelezte,

Kezdetnek elégséges, de a tartalmát tekintve ennél szerényebb ígéretet nem lehetett volna tenni.

A főtitkár a hvg.hu kérdésére pontról pontra értékelte az agrárminiszter által bejelentett intézkedéseket.

A hitelmoratóriummal kapcsolatban azt mondta, ez csak a gazdálkodók egy részén segít majd, mivel egyrészt a hitelállomány nagy része EU-támogatásokhoz kapcsolódik, és ha ezek megérkeznek az ősszel, akkor a többség ebből tudja majd törleszteni a hitelét, másrészt viszont szükség lesz további hitelre is, például a jövő évi termelés megalapozásához, ami azonban a túl magas a kamatok miatt problémákat okozhat. A hvg.hu-nak más gazdálkodó arról beszélt, hogy a moratóriummal csak tovább görgetik a forgóeszközhitelüket maguk előtt a gazdák, és ha jövőre is hasonló időjárási helyzet alakul ki, esélyük sem lesz, hogy valaha is visszafizessék.

Az aszály miatt több gazdaságban már az uniós vállalásokat sem tudják teljesíteni

A kényszerű állománycsökkentés miatt a vállalások részleges visszavonását javasolja az agrártárca, de a kiszáradt legelőre nem lehet vis maior kérelmet benyújtani.

A MOSZ ezért államilag támogatott kamatot és állami garanciavállalást vár a kormányzattól, hogy a gazdálkodók be tudják szerezni például a vetőmagot és a szükséges növényvédőszereket a következő időszakra. A főtitkár attól tart, hogy az élelmiszerszektor nem fogja tudni elviselni a most 15 százalék körüli kamatokat. "Ha nem lesz támogatott kamat és állami garancia, akkor az ágazat egy része csődbe fog menni."

Horváth Gábor jó iránynak nevezte az állattenyésztők támogatását, amit akár állatvédelmi intézkedésnek is el lehet képzelni, ám szerinte kérdés, hogy elég lesz-e a takarmányszállítási támogatásra szánt 3 milliárd forint. A takarmány ugyanis már önmagában méregdrága, ha egyáltalán lehet kapni – az alföldi térségben belátható távolságban például nem –, és ha az ország másik feléből kell odaszállítani, már erősen kétséges a megtérülése.

Csak az a kérdés, milyen ütemben épül le az ágazat

– mondta az állattenyésztésről a főtitkár, aki szerint már el is kezdődött a leépülés: a MOSZ tagjai között végzett előzetes tájékozódása alapján az érintettek mindegyike jelezte, hogy fontolgatja az állománycsökkentést és a termékenyítés visszafogását. A takarmányozási hiányosságok miatt pedig kisebb súlygyarapodásra, kisebb hozamra számítanak. Az adatok alapján már most látszik, hogy a termelők 20-25 százaléka feladja eredeti elképzeléseit.

30-40 százalékkal drágulhat a kenyér az aszály miatt

Drágul az energia, több helyen rossz volt a búzatermés az aszály miatt, ami további áremelést okoz a kenyér és a péktermékek esetében. Az aszály az állattenyésztőket is sújtja, ennek nyomán a hús is drágulhat.

Elszáradnak a feltételekhez kötött támogatások is

Horváth Gábor szerint ugyanakkor sokan kényszerpályán mozognak, mert uniós pályázaton támogatások fejében vállalták például egy meghatározott mértékű állomány fenntartását, amit ha feladnak, fizethetik vissza a támogatási összeget, csakhogy nem lesz miből.

Hozzájuk hasonló helyzetbe kerülnek azok a termelők is, akik például az Agrár-ökológiai programban támogatás fejében vállalták, hogy a betakarítás után az adott táblákon gyorsan felnövő növényeket vetnek, amik egyrészt takarják a termőföldet, majd később zöldtrágyaként hasznosulnak. Az aszályban azonban hiába is próbálkoznának ezzel, a növények nem fognak kihajtani, és a gazdák kénytelenek lesznek visszafizetni ezt a támogatást is. A MOSZ szerint az ő helyzetüket is kezelni kellene majd.

Túry Gergely

Későn jöhet az öntözési könnyítés

Az öntözés energiaszükségletének támogatásával kapcsolatban a főtitkár felvetette, hogy bár van jelentős mezőgazdasági funkciója is a hazai vízellátó rendszernek, az ide csoportosított agrárpénz valójában nem a gazdákhoz megy (az öntöző infrastruktúrát az állam, vagyis a vízügy üzemelteti), és “a mostani aszálynak a kivédésében már semmi szerepe nincs”.

Az őszi vetés esetében, illetve a vetőmagtermelésnél persze még számottevő lehet, de a gazdálkodók körülbelül 97 százalékát nem érinti, mert ők eleve száraz viszonyok mellett, öntözés nélkül termelnek.

A rendkívüli vízhasználati igények automatikus engedélyezése is jól jön, de Horváth Gábor szerint rávilágít az öntözéssel kapcsolatos bürokratikus problémákra, ami részben abból fakad, hogy a víz kérdése a kormányzati gépezet legalább öt különböző helyein van szétszórva, és gyakran évekig húzódik egy-egy újabb vízjogi engedély kiadása.

Oláh Tamás

Hiába lett oda a kukoricatermés, nem biztos, hogy fizet a biztosító

A biztosítói ügyintézés felgyorsítása a kalászosokat termelők esetében segítség, ám Horváth Gábor szerint annak nem, aki például kukoricát termelt volna. Ők az aszály miatt kármentésként sok esetben kénytelenek voltak lesilózni (a még zöld fejletlen növényt learatják és összezúzzák zöldtakarmánynak) a terményt, mielőtt teljesen kiszáradna, ám ezzel a növények augusztus 31-én már nem lesznek ott a földeken. A szabályok értelmében azonban a biztosító csak úgy fizet kártérítést, ha akkor még ott van a kukorica a táblákon – addigra persze elszáradva. Pedig a lesilózott termény a gazdálkodónak messze nem hoz olyan bevételt, mintha beérett volna, viszont a takarmányhiány miatt kulcsfontosságú az állattartók számára. A MOSZ ennek a rendezését is várná a kormánytól

A bejelentett intézkedéscsomag csak jelzés, és nem a probléma kezelése. A MOSZ azt javasolja, hogy a kormányzat érdemben töltse fel a kárenyhítési alapot, nyújtson államilag garantált támogatott hitelt, és intézkedjen azok érdekében is, akik most önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni a korábban elnyert támogatásokért cserében vállalt feltételeket – mondta az elnök.