Oroszország többet nyert az olaj-, gáz-, és szénexportjából, mint amennyit a háborúra költött
A legnagyobb orosz fosszilis tüzelőanyag-importőr 85 milliárd euróval az EU volt.
Ársapka, vörös és zöld zóna – ötletel az Európai Bizottság, hogy mit lehetne kezdeni az orosz gázfüggőséggel.
Két megoldást dolgozott ki az Európai Bizottság a német Handelsblatt hírportál szerint az európai energiaválság enyhítésére, ezek közül az egyik pedig az Oroszországból importált földgázra vonatkozik. Eszerint az EU-s szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kell arról alkotni, hogy az Európai Unió tagállamai az oroszok által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik és nem fizetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál.
Ezzel a módszerrel az EU elképzelése az, hogy az unió diktálja a földgáz árát Moszkvának, egyúttal pedig elintézné azt is, hogy a Kreml az európai bevételeiből egyre kevesebbet tudjon az Ukrajna elleni háborújára fordítani. A lap azt írja, hogy Oroszország – egy ideig legalábbis – kénytelen lenne így is Európának gázt szállítani, hiszen infrastruktúra hiányában egyelőre ezt a mennyiséget nem tudja máshova, például Kína felé eladni.
A legnagyobb orosz fosszilis tüzelőanyag-importőr 85 milliárd euróval az EU volt.
A Bizottság viszont azzal számol, hogy a lépésre válaszul Oroszország teljesen leállítja Európa felé a gázszállítást. Így ez a megoldás csupán akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják, hogy elapad az orosz gáz. (Ez viszont úgy fest, sikerül uniós szigor nélkül is: Oroszország leállította az Északi Áramlat 1 gázvezetéket is.)
Az Európai Bizottság egy másik lehetőséget is felvázolt, ez pedig szerintük az uniós piaci beavatkozás. Eszerint az EU-t két területre, egy vörös és egy zöld zónára kell felosztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, ahol alacsony a függőség az orosz földgáztól, a vörösbe pedig értelemszerűen azok az országok kerülnének, ahol nagy a kitettség az orosz földgáz felé.
Egyelőre az ellátásbiztonságot nem fenyegeti, hogy Moszkva mondvacsinált okból leállította az Északi Áramlat gázvezetéket. A gázárakat viszont tovább hajtja fölfelé, télen pedig már gázhiány is lehet.
A vörös zónába eső országokban a Bizottság szerint korlátozni kellene a földgáz árát egy rugalmas, a tőzsdén látható mozgásokhoz igazodó rendszerrel. Ez az ár mindig magasabb lenne valamennyivel, mint a tőzsdei, de nem emelkedhetne a végtelenségig.
Az orosz–ukrán háború szerdai eseményeiről folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be:
196. napjába lépett Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. Kövesse a legfontosabb híreit itt!
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Emmanuel Macron jelöltjének tartják, ő maga azonban mérgező csóknak nevezte a mostani államfő támogatását.