Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Két megoldást dolgozott ki az Európai Bizottság a német Handelsblatt hírportál szerint az európai energiaválság enyhítésére, ezek közül az egyik pedig az Oroszországból importált földgázra vonatkozik. Eszerint az EU-s szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kell arról alkotni, hogy az Európai Unió tagállamai az oroszok által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik és nem fizetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál.
Ezzel a módszerrel az EU elképzelése az, hogy az unió diktálja a földgáz árát Moszkvának, egyúttal pedig elintézné azt is, hogy a Kreml az európai bevételeiből egyre kevesebbet tudjon az Ukrajna elleni háborújára fordítani. A lap azt írja, hogy Oroszország – egy ideig legalábbis – kénytelen lenne így is Európának gázt szállítani, hiszen infrastruktúra hiányában egyelőre ezt a mennyiséget nem tudja máshova, például Kína felé eladni.
Oroszország többet nyert az olaj-, gáz-, és szénexportjából, mint amennyit a háborúra költött
Brüsszelben megtartották a nyolcadik EU-Ukrajna társulási tanácsi ülést, aminek azért volt különös jelentősége, mert most első ízben vett részt ezen az ukrán fél, mint uniós tagjelölt ország. Az eseményen több megállapodást is aláírtak.
A Bizottság viszont azzal számol, hogy a lépésre válaszul Oroszország teljesen leállítja Európa felé a gázszállítást. Így ez a megoldás csupán akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják, hogy elapad az orosz gáz. (Ez viszont úgy fest, sikerül uniós szigor nélkül is: Oroszország leállította az Északi Áramlat 1 gázvezetéket is.)
Az Európai Bizottság egy másik lehetőséget is felvázolt, ez pedig szerintük az uniós piaci beavatkozás. Eszerint az EU-t két területre, egy vörös és egy zöld zónára kell felosztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, ahol alacsony a függőség az orosz földgáztól, a vörösbe pedig értelemszerűen azok az országok kerülnének, ahol nagy a kitettség az orosz földgáz felé.
Oroszország a gázzal zsarol, mire készülhet most Európa?
Moszkva határozatlan időre felfüggesztette a gázszállításokat az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéken - egész pontosan a szállításokat nem indította újra egy tervezett karbantartási leállás után. Ez egyébként nem volt teljesen váratlan, Európában már a tervezett leállítás előtt nagy valószínűségű forgatókönyvként tekintettek a vezeték tartós leállítására.
A vörös zónába eső országokban a Bizottság szerint korlátozni kellene a földgáz árát egy rugalmas, a tőzsdén látható mozgásokhoz igazodó rendszerrel. Ez az ár mindig magasabb lenne valamennyivel, mint a tőzsdei, de nem emelkedhetne a végtelenségig.
Az orosz–ukrán háború szerdai eseményeiről folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be:
Putyin az ukrán gabonaexport korlátozásával fenyeget, orosz hidat robbantottak fel az ukránok - a háború szerdai hírei
196. napjába lépett Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. Kövesse a legfontosabb híreit itt!
