„A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik a teljesítménye" – jelentette ki csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hunt azonban mindennek ellenére optimista: azt mondta, hogy a 2023 utáni években ismét fellendülés várható.

Hunt a londoni alsóházban beszélt a kormány költségvetési tervezetéről is, ami egyben a rövid életű Truss-kormány által meghirdetett, nagyszabású adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti. Liz Truss rövid életű kormányának egy olyan tervet sikerült bejelentenie, ami miatt a font elképesztően nagyot gyengült, és piaci felfordulás alakult ki az Egyesült Királyságban. Truss ebbe mindössze 44 nap után belebukott.

Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta elődje, Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.

Hunt beszédében bár direktbe nem mondta ki, de az általa bejelentett intézkedések valójában adóemelést jelentenek: a brit kormány korrekciós rendelkezéseket vezet be, ezek közül pedig a legnagyobb, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).

Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik.

A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025–2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána csökkenésnek indul.

Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg

Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.

Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban.

Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél, mivel a brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.

A recesszió pedig már kézzel fogható: a brit statisztikai hivatal (ONS) becslése szerint a brit hazai össztermék értéke 2022 harmadik negyedévében 0,2 százalékkal csökkent a második negyedév adataihoz képest. A recessziót pedig hatalmas infláció is kíséri. Jeremy Hunt elmondása szerint Nagy-Britanniában az éves infláció 9,1 százalék, míg 2023-ban 7,4 százalék lehet.