Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.

Túl van idei első kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a várakozásoknak megfelelően nem nyúltak a kamatkondíciókhoz. Az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó teteje 25 százalék.

És nemcsak az alapkamat marad, hanem a 18 százalékos irányadó kamat (az egynapos betéti eszköz kamata) is

– mondta el Virág Barnabás alelnök az ülésről beszámolva.

Az alapkamat nem változik, de meddig marad a 18 százalékos irányadó kamat?

A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat. Túl van idei első kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a várakozásoknak megfelelően nem nyúltak a kamatkondíciókhoz. Az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó teteje 25 százalék.

A jegybank továbbra is úgy látja, hogy a magas kamatokat fenn kell tartani, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek része az uniós források beáramlása – a kormány ért el eredményeket decemberben az unióval folytatott tárgyalásokon, de Virág szavai szerint

a kulcs a források tényleges beáramlásának elindulása lesz.

Más szóval hiába jutott közelebb a kormány a megállapodáshoz, a jegybank szerint majd csak akkor lehet hátradőlni, ha a pénzek tényleg megérkeznek.

A jegybank a pénzpiaci stabilitás megőrzése miatt is úgy látja, hogy fenn kell tartani a rendkívül magas kamatokat. Magyarán hiába erősödött a forint árfolyama, és hiába enyhült a volatilitás (az erős ingadozások), az MNB-ben úgy látják:

alacsonyabb kamatok mellett a forint árfolyama ismét megzuhanna.

A kamattartásról szóló bejelentés mindenesetre jót tett a forint árfolyamának, az euróval szemben a magyar deviza 394 fölötti szintről percek alatt 390-ig erősödött, majd onnan visszapattant.

Ami az inflációt illeti, januárban még magasabb lesz, mint decemberben (24,5 százalék), részben az üzemanyagok árstopjának decemberi kivezetése miatt. Virág Barnabás nem mondta, hogy jelen állás szerint a jegybank mikorra és mekkora inflációs csúcsot vár, csak annyit, hogy az év első hónapjaiban az emelkedési ütem lassulása várható. Decemberben az átárazások (az áremelések) üteme lassult a megelőző hónapokhoz képest, de kérdés, hogy az év első hónapjaiban újra nagyobb áremelések lesznek-e.

A magyar gazdaság jelenleg technikai recesszióban van (két egymást követő negyedévben zsugorodik a gazdaság), az év egészét tekintve „jó esély” van rá, hogy a GDP változása a pozitív tartományban lesz. Ez azért kevésbé optimista előrejelzés, mint a kormányé: a kabinet 1,5 százalékos növekedéssel számol 2023-ra.

A jegybank a kamatokat nem csökkentette, de nem is emelte, ami nem jelenti, hogy nem folytatja a monetáris szigorítást. Ellenben

április 1-től felemelik a pénzintézetek kötelező tartalékának rátáját 10 százalékra a jelenlegi 5-ről.

Illetve a pénzintézetek önként ennél magasabb rátát is választhatnak 15 százalékig. A kötelező tartalék azt jelenti, hogy minden pénzintézet a forrásai egy meghatározott részének megfelelő összeget köteles a jegybanknál tartalékolni. A tartalékkötelezettségnek naponta kell megfelelni. A jegybank által a kötelező tartalék után fizetett kamatráta pedig az alapkamat, vagyis jelenleg 13 százalék.

A jegybank még mindig úgy látja, hogy a pénzügyi rendszer likviditása magas, vagyis sok fölös pénz van a rendszerben: a likviditás mintegy 10 ezer milliárd forint. Ezt a jegybank igyekszik minél hosszabb távra lekötni, a likviditás szűkítése javítja a monetáris transzmissziót, ami által a jegybanki kamatok átmennek a tényleges kölcsön- és befektetési termékek kamataiba.

A kötelező tartalék felemelésével a jegybank saját veszteségét mérsékli, a pénzintézetek ugyanis a fölös likviditás jelentős részét a 18 százalékos kamatú egynapos betétbe teszik be napról napra. Ehhez képest a kötelező tartalék után „csak” 13 százalék kamatot kell fizetnie a jegybanknak.

A jegybank ezen túl február 1-től heti rendszerességgel tart majd diszkontkötvény-aukciókat, január 25-től pedig hosszú távú, egyhónapos betéti tendereket. Ezen – szintén magas hozamú – eszközök célja is a fölös likviditás tartós lekötése.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!