Nagy nehezen, de többségbe kerültek azok a megyeszékhelyek, ahova este 9 után indulva még el lehet jutni Budapestről vonattal. 2015-ben még csak 7 olyan volt, ahonnan érdemes volt a fővárosba esti programot szervezni úgy, hogy este kilenc után még fel tudott szállni az ember egy hazafele tartó vonatra, most már 11 ilyen várost lehet találni. Négy olyan vidéki nagyobb város maradt viszont még mindig, ahova az utolsó vonat Budapestről este nyolc előtt elindul – Kaposvár, Zalaegerszeg, Szekszárd és Pécs ez a peches klub –, ebből a csoportból 2015 óta csak Nyíregyháza tudott kiszállni.

A MÁV az elmúlt néhány évben sok munkát tett bele abba, hogy a késő esti vonatozás lehetőségeit bővítse, most pedig, hogy a benzinárak miatt egyre többek számára lesz kellemetlenül drága az autózás, megpróbálnak még többeket átcsábítani a vonatokra. Ennek két fő irányvonala van: a vidéki nagyobb városok és Budapest között később indulnak el az utolsó vonatok, illetve Budapest elővárosaiban több éjszakai járatot állítanak forgalomba.

Túry Gergely

A 18 megyeszékhely közül 12-be most későbbi indulással lehet eljutni, mint ahogyan 2015-ben lehetett – sőt, 13 ez a szám, ha egy kis jóindulattal ide számítjuk Kaposvárt is, ahova közvetlen vonat elég kevés megy Budapestről, de a pécsi vonalról Dombóváron várja egy csatlakozó járat. Van, ahol ez csak minimális különbséget jelent, Győrbe például öt, Pécsre nyolc perccel később indul el az utolsó vonat, de például Egerbe és Székesfehérvárra egy órával, Szombathelyre 70 perccel, Kecskemétre 80 perccel később megy el a legutolsó esti vonat, mint nyolc éve, a veszprémiek és a zalaegerszegiek pedig ráérnek az eddig lehetségesnél másfél órával később. Igaz, Zalaegerszeg felé ez még így is este 7-es indulást jelent (a fél 6 helyett), a veszprémieknél legalább fél 9-ből lett este 10 óra. Székesfehérvárra pedig 23:40 után még három órán keresztül óránként járnak a vonatok – erre mindjárt visszatérünk még bővebben.

Még érdekesebb, ha mindezeket egy jó két évtizeddel ezelőtti menetrenddel hasonlítjuk össze. 2001-ben például nem csak Veszprémbe, hanem Szombathelyre, Győrbe, Nyíregyházára, Debrecenbe, Miskolcra és Pécsre is el lehetett jutni nem sokkal éjfél utáni indulással (valamint Szolnokra és Tatabányára is, de oda most is megoldható ez). Ezek nagyrészt a postavonatok voltak – az utolsó ilyen vonatokat 2004-ben szüntették meg. Nyilván a komfortszintben és sebességben sem hozták ugyanazt, mint amit most egy Intercity vagy akár egy elővárosi KISS vonat, de van, amikor már az is jó hírnek számít, ha jár legalább valami. Kicsit leegyszerűsítve azt mondhatjuk: sok vonalon mostanra sikerült visszajutni oda, ahol a postavonatok megszüntetése előtt járt a vasút.

A 2001-eshez, de néhány vonalon még a 2015-öshöz is képest jóval nagyobb a változás, ha azt nézzük, hogy mi a helyzet az elővárosi járatokon. Az ezredfordulón egyetlen vonal volt Budapest környékén, ahova éjfél után még járt vonat: a Nyugatiból éjjel negyed egykor elindult egy járat Ceglédre. A legutóbbi, tavaly decemberi menetrendváltással már csak egyetlen olyan elővárosi járat maradt – a lajosmizsei –, ahol ne lenne éjfél után vonat.

MTI / MTVA / Bizományosi: Róka László

Ráadásul egyre korábban is indulnak: Pusztaszabolcs, Komárom és Gödöllő felé már hajnal 4 előtt elmegy az első vonat, Cegléd felé pedig 2:38-kor. De a 2022. decemberi menetrendváltással nem csak az utolsó vonatok kerültek későbbre, és az elsők korábbra, hanem az esti és a kora reggeli menetrend is bővült, több személyvonatot állítottak forgalomba Budapest és Tatabánya, Monor, Vác, illetve Sülysáp között is.

Ennél még egy fokkal szebben nézne ki a menetrendben az, ha nem is volna késő esti utolsó, illetve hajnali első vonat, hanem ahol igazán fontos, ott akár egész éjjel járnának vonatok, vagy legalább az éjszaka menne egy. Egyelőre ez nem sok helyen valósult meg, csak három keleti útvonalon és Székesfehérváron át a Balatonra tartó vonalon:

• Budapestről Debrecenbe az éjszaka közepén, 2:28-kor elindul egy személyvonat, Debrecenből a fővárosba a Cívis Interrégiók (amelyek Ceglédig mindenhol megállnak) már 2:30-tól óránként járnak,
• Miskolcra hajnal négy előtt kicsivel elindul Budapestről egy személyvonat, Miskolc-Budapest irányban pedig 3:24-kor,
• Budapestről a Balatonhoz (Keszthelyre, Balatonfüredre, illetve Nagykanizsára) egészen éjjel 2:40-ig óránként járnak vonatok, és a Balatonról a főváros fele is, Siófokról például 1–2 óránként egész éjjel el lehet jutni Budapestre – az északi partról már nem ennyire kényelmes, onnan Székesfehérvárig lehet elmenni, majd várni az átszállásra,
• és a nemzetközi Dacia vonatnak köszönhetően még Békéscsabáról is el lehet indulni éjjel fél háromkor Budapestre.

Túry Gergely

A fő kérdés persze az: mennyire használják az utasok ezeket a vonatokat? A MÁV kommunikációs igazgatóságát kérdeztük meg a késő esti, éjszakai járatok kihasználtságáról, és azt írták: leginkább pénteken és vasárnap használják sokan az esti Intercityket, az erősebb irányokban jellemzően 130–200 utassal közlekednek ezek a vonatok, a többi nap utaslétszáma ennél alacsonyabb. A késő esti, illetve kora reggeli Intercityken a helyjegyek harmadát (egész pontosan 33,5 százalékát) adták el 2023 első három hetében, de itt azért fontos hozzátenni, hogy ez a hosszabb téli szünet, illetve az egyetemi vizsgaidőszak miatt a szokásosnál kisebb forgalmú időszak. A legnépszerűbb az IC-k Prémium osztálya, de az első osztály kihasználtsága is magasnak számít ezeken a járatokon – írták.

A Budapest környéki elővárosi forgalomban hétvégenként 100–200 utassal közlekednek a vonatok a MÁV szerint, munkanapokon ennél valamivel kevesebben. Összességében a legtöbb utas az éjszakai vonatokon az esztergomi és a szobi vonalon utazik, illetve nyaranta a Balaton és a Velencei-tó térségében.

De nem csak a legutolsó vonatok adatait érdemes nézni a MÁV szerint: mint írták, a bővebb üzemidő hatására még a nap többi részében is többen utaznak vonattal, mert így rugalmasabb lett a vasúti kiszolgálás. Például az, hogy Budapestről Szegedre mikor indul este az utolsó Intercity, az a Szegedről Budapestre reggel közlekedő vonatok utasszámát is befolyásolja – írták. Összességében most nagyobb a forgalom, mint amilyen a járvány előtt volt, a Budapest-Pécs, a Budapest-Szeged, valamint a Balaton és Budapest közötti vonalakon utaznak sokkal többen, mint 2019-ig.

Megkérdeztük a MÁV-ot arról is, hogy milyen terveik vannak a további bővítésekre. Erre azt válaszolták: a bővítések óta kevés idő telt el, ami alatt ráadásul volt egy járvány és egy energiaválság is, úgyhogy hullámzik az utasforgalom. Ezért most még nem lehet pontos következtetéseket levonni, amelyek alapján dönthetnek a további bővítésekről.