Tíz éve került Matolcsy György az MNB élére, mi pedig alaposan átnéztük, mi mindent is ért el és miben vallott kudarcot ez idő alatt. Amikor hétfőn kijött erről a cikkünk, még nem is sejtettük, hogy néhány nappal később a jegybankelnök lesz a hét megmondóembere. Matolcsy elment ugyanis a parlamentbe, és arról tartott egy beszédet: a kormánynak nincs célja a következő tíz évre, Orbán Viktor pedig hiába mondja azt, hogy nem kell a teljesítményt mérni, ebben nincs igaza. De arról is beszélt, hogy most érték utol az országot a 2010-es évek hibái, az oktatás reformjának elmaradása nagyon fájó, a kormány elengedte a költségvetést, az ársapkák pedig csak gerjesztik az inflációt.

A kremlinológiát félretéve – bár érdekes az is – megnéztük, ki tudná csökkenteni az inflációt, és sajnos a válasz az, hogy nagyrészt egyedül a bázishatás miatt fog majd 10 százalék alá leesni az év végére. A kormány nem túl nagy hírveréssel bejelentett húsz inflációcsökkentő intézkedése ugyanis épp a keresletet gerjeszti, miközben az MNB már próbálná magas kamatokkal visszafogni az inflációt.

Matolcsy György zsinórban a második évben sem volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos gazdasági évadnyitójának meghívottjai között, Orbán Viktor, Nagy Márton és Varga Mihály viszont igen. Így aztán megtudtuk, hogy exportálni kell – mint az egy nappal később kiadott külkereskedelmi adatok mutatják, ez nem nagyon sikerül –, hogy „Európa hatalomszerkezetének újraszerkesztése zajlik, nem pusztán egy háború”, jelentsen is ez bármit, és persze hogy a háborúból ki fogunk maradni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2023-as gazdasági évadnyitója

Veres Viktor

Vagyis konkrétumból szinte semmi nem hangzott el. A fontos érdemi bejelentés az volt: gázerőműveket fognak építeni, hogy az azokban elégetett orosz gázzal kielégítsék az ázsiai akkumulátorgyárak áramigényét. Orbán szerint más gazdaságfejlesztési irány nem elképzelhető, mert mi ehhez értünk – azaz úgy tűnik, tényleg feladja a kormány azt az álmot, hogy tudásalapúvá tegye a magyar gazdaságot, ehelyett az olcsó munkaerővel és kormányzati támogatással idecsábított külföldi beruházásokat és az orosz függőséget választja.

Másfél éve nem történt ilyen: lassult az infláció. Örömtüzeket azért nem gyújthatunk, csupán annyi történt, hogy a januári 25,7 százalékosról 25,4 százalékosra csökkent az áremelkedés, de legalább a csúcson túl vagyunk. Főleg az segíthetett, hogy az enyhe tél miatt sokan maradtak a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatt, de néhány élelmiszer alapanyagára is esni kezdett, bár az ételek néhány látványos leárazást leszámítva még drágultak január óta is.

A KSH 140 termékcsoport árának változása alapján kalkulálja ki az inflációt, ebből a 140-ből 139-nek az ára nőtt vagy stagnált az elmúlt egy évben, az egyetlen kivétel a tévé volt. 17 olyan termékcsoport volt februárban, amelynek az ára több, mint másfélszeresére nőtt az elmúlt egy évben. Ezek közül a 11 élelmiszer, négy pedig a rezsi valamelyik része. A tojás például 79, a kenyér 71, a brikett 86, a vezetékes gáz pedig 78 százalékkal drágább, mint egy éve.

A gazdasági évnyitón elhangzottakat, Matolcsy beszédét, az MNB és a kormány ellentétét, valamint az inflációt a Fülkében is kielemeztük.

A hét képe: a népligeti felüljáró, ahol a sávlezárással elkezdték tesztelni, vajon meg kell-e menteni és lehetséges-e ez, vagy inkább a bontás a jobb ötlet.

Veres Viktor

Az MNB kamatemelésének van egy kellemetlen mellékhatása: sokkal nehezebb hitelhez jutni, mint eddig. Amikor lelassul a hitelezés, akkor csökkenni szoktak az árak, de most a lakáspiacon mégsem ez történik. Az elemzők szerint ennek az az egyik oka, hogy az elmúlt évek támogatásai után sokan tettek bele pénzt az építkezésekbe, és most nem akarnak mínuszban kiszállni. Ráadásul az adásvételek 70-80 százaléka mögött az élethelyzet megváltozása jelenti a motivációt – ha egy párnak gyereke lesz vagy épp válni készülnek, akkor nem várnak éveket arra, hogy olcsóbb legyen a lakáshitel.

A gond az, hogy amíg az infláció magas, addig nem is érdemes kamatcsökkentésre számítani. Márpedig egyszámjegyűre ugyan könnyen le fog menni a drágulás tempója az év végére, de egy 8-9 százalékos áremelkedési ütem sem vidám, annak pedig egyelőre nincs jele, hogyan tervezné a kormány onnan 3 százalék körülre levinni az inflációt.

Sokkal több pénzért sokkal kevesebb terméket tudunk csak vásárolni, az élelmiszer-kereskedelemben például 6,7 százalékos, az összes üzletben 4,5 százalékos volt a forgalom visszaesése egy év alatt. A helyzet vesztesei a magyar agrárvállalkozók is, akik szerint érzékelhetően nőtt az importcikkek aránya. Így aztán a magyar gyártók könnyedén kiszorulhatnak a boltok polcairól.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az év második felében már kiírhatják az új uniós ciklus pályázatait, sok pénz érkezhet az agrárcégek fejlesztéseire. Alapesetben ennek a hírnek örülnének az iparágban, csakhogy az 50 százalékos támogatási intenzitású beruházásokhoz önrész is kell, ami ilyen magas kamatok mellett csak nehezen kivitelezhető.

Nem vágták a földhöz az extraprofitadók tavaly azokat, akikre kivetették, de idén néhány esetben már más lehet a helyzet. Az adók közül sokat még csak nem is a profit után vetettek ki, és egyetlen olyan akad közöttük, amelyet tényleg a háborús helyzet miatti extraprofit után fizetnek úgy, hogy még a cégnek is marad nyeresége: a Mol különadója.

A bankok terhei folyamatosan nőnek, cserébe nekik jó az, hogy a kamatok magasabbak. A gyógyszergyártók a magas energiaárakon vesztenek, a tavalyi eredményüket a forint gyengülése javíthatta, ennek az időnek azonban vége. A légitársaságok azt hozzák fel kritikaként, hogy nonszensz egy évek óta veszteséges szektort így adóztatni. Az Erstét is megütötték az extra adók, de még így is nyereséggel zárta az évet, az OTP zsebéből pedig több pénzt húzott ki a kormány, mint a háború.

Egy fokozottan védett vizes élőhelyet csapoltak meg a napokban, hogy több víz juthasson a Velencei-tóba. Annak a vízállása ugyanis még mindig az optimálisnak tartott szint alatt van.

hvg.hu

Az érintett Csíkvarsai-rétet kezelő alapítvány vezetője videóriportunkban arra is figyelmeztetett, hogy ha nincs elég csapadék, muszáj elgondolkozni a Velencei-tó használati módján. A megyei katasztrófavédelem pedig az elmúlt hetekben sorra ellenőrzi a tó vízgyűjtő területének vízhasználati engedéllyel rendelkező szereplőit, közöttük a kisebb-nagyobb halastavakat.