Komoly aggályokat tartalmaz a médiaszabadság és -pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – értesült a Népszava.

A lap, amelyhez eljutott a dokumentum, felidézte: a kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők november elején jártak Magyarországon, hogy kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel találkozzanak.

A beszélgetésekről szóló beszámolóban a delegáció tagjai a lap szerint

• kifogásolják a média szabályozását,
• kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét és
• szóvá teszik a KESMA megalakulását. A szervezet létrejötte szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára.
• Bírálják továbbá, hogy a közmédia csak minimális teret enged a kormányétól eltérő hangoknak és
• hogy az állam és az állami vállalatok hirdetéseinek nagy részét a kormánypárti médiumok kapják.

A Népszava azt is hozzáfűzte, hogy Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács (NMHH) elnöke, amikor a delegációval találkozott, azt fejtegette, hogy a médiapluralizmusnak nincs meghatározása, s hogy a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett. A lap úgy tudja – ám ez a jelentésben nem szerepel –, hogy Koltay a küldöttség egyes kérdéseit provokatívnak minősítette.

Az akadémiai szabadságról azt írták a képviselők, hogy Magyarországon hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes, világos és átfogó jogi rendszer, az oktatásban és a kultúrpolitikában pedig egyebek mellett a döntéshozatal folyamatos központosítását kritizálták.

Az EP-delegáció jelentését hamarosan megvitatják az EP illetékes szakbizottságában.

Frissítés:

Reagált az EP összefoglalójára Koltay András az NMHH elnöke, aki sérelmezte, hogy az összefoglalót közreadó médiumok nem kérdezték meg őt a történtekről, holott a médiaetika általánosan elismert szakmai normái ezt megkövetelnék. Elmondása szerint a delegációval folytatott megbeszélés a megszokott, udvarias mederben zajlott, mindössze egyetlen taggal keveredett komolyabb szóváltásba, aki mindenáron a médiahatósági munkához nem kötődő politikai kérdésekben kívánta állásfoglalásra kényszeríteni. Koltay azt is sérelmezte, hogy az illető hölgy elköszönéskor tört angolsággal személyeskedő megjegyzéseket tett rá.

„A helyzet tehát úgy áll, hogy az EP-delegáció a jelentés elfogadásának eljárásrendjét felrúgva kiadta azt a média egy részének (számomra nem egészen világos kritériumok alapján kiválasztva, kit tisztel meg ily módon), a demokrácia és a demokratikus eljárások nagyobb dicsőségére, valamint beszámol egy olyan epizódról, amely a hivatalos találkozó lezárulta után esett, eltorzítva azt, vagy közvetlenebbül fogalmazva: hazugságot terjesztve. Az efféle módszerek azon eszközök sorába tartozhat, amellyel az EP-delegáció a szabad nyilvánosságot kívánná erősíteni? Aggasztó” – áll Koltay András válaszában.