„A magyar bankrendszer a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a hitelminősítők is megerősítették a legutóbbi értékeléseikben” – írja Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Ennek alátámasztására öt pontot hozott fel, tételesen:

• A magyar bankrendszer az európai tőkemegfelelési mutatót kétszeresen túlteljesíti.
• A magyar bankrendszer jövedelmezősége másfélszerese az EU-átlagnak.
• A magyar bankrendszer nemteljesítő portfóliója a háborús válság ellenére is alacsony, 3,4%-os.
• A magyar bankrendszer finanszírozása stabil, a hitel-betét mutatója kedvezőbb az uniós átlagnál.
• A magyar bankrendszer jelentős tartalékokkal rendelkezik, likviditásfedezeti rátája közel kétszerese a szabályozói minimumnak.

A pénzügyminiszter mindezt vélhetően azért tartotta szükségesnek megjegyezni, mert az USA-ban és többek között Svájcban is jelentkező bankpánik begyűrűzésének szeretné elejét venni. Ugyanis ha az ügyfelek megrémülnek és elkezdik menekíteni a pénzüket, akkor az a folyamat egy ponton túl a világ legstabilabb bankrendszerét is képes lenne bedönteni.

Amerikai bankcsődök, svájci térdre esés után kell-e aggódnia a magyar ügyfeleknek?

Rég nem látott pánikhangulat alakult ki a bankpiacokon. Amerikából indult, most Svájcban tart, hazánkban egyelőre csak az OTP tőzsdei árfolyamán és a forint gyengülésén keresztül érzékelhető. Mit jelent egy bankcsőd, hogyan következik be, és miként kezelhető, illetve szükséges-e bármit is tenni az „átlagembernek"? Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője elemzi a helyzetet.