Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Péntek este adták ki a rendeletet a kötelező bolti akciókról, aminek a címébe is beleírták az egyik kedvelt kormányzati varázsigét: háborús infláció. Aki nem akciózik be is zárhatják, de van mentesség is.

A háborús élelmiszerár-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedés

– ez a címe annak a jogszabálynak, amivel előírják a kötelezően bevezetendő akciókat az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok számára. Mint már korábban közölték, a nagyobb élelmiszerboltok, bolthálózatok és csomagküldő kereskedők négy hónapig, júniustól szeptember kötelesek rendszeresen akciókat hirdetni. Ez általában csütörtöktől a következő szerdáig tart, de a kereskedő választhat más időpontot is, a lényeg az, hogy az egy teljes hét legyen. A szabály azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknek a 2021-es nettó árbevétele az 1 milliárd forintot meghaladta.

Az akció azt jelenti, hogy

  • termékkategóriánként legalább egy terméket legalább tíz százalékkal olcsóbban kell adni annál, amennyi a megelőző 30 napban az illető kereskedőnél alkalmazott legalacsonyabb ár volt;
  • az árcsökkentéssel érintett terméket, az árcsökkentés tényét és mértékét kötelező kiírni.;
  • a kereskedő köteles az árcsökkentéssel érintett termékből minden nap legalább annyit tartani, amennyit 2022-ben naponta átlagosan eladott, úgy, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

A bolt

akkor mentesül az árcsökkentés alól, ha a rendelet kihirdetésének napján nem forgalmaz legalább 5 különböző, az adott akcióköteles termékkategóriába tartozó terméket,

és nem kell beleszámolni a legalacsonyabb árba azokat a termékeket, amelyeket a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő lejárta miatt áraztak le a megelőző 72 órában.

Mindennek során – az erről szóló törvénnyel ellentétben – nem számít tisztességtelen forgalmazói magatartásnak, ha a kereskedő a beszerzési árnál olcsóbban árusít. Ez ugyanis általában tilos, de ezt a kivételt alkalmazzák az ársapkák esetén is.

A rendelet

megszegéséért nem csak 500 000 és 3 millió forint közti büntetés szabható ki, akár naponta többször, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság egy naptól akár fél évig terjedő időre be is zárhatja a boltot, illetve a csomagküldő honlapját.

Akcióköteles termékkategóriák:

  1. Baromfihús
  2. Sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek
  3. Hal, halkonzerv
  4. Húskészítmények
  5. Tej, tejföl és helyettesítői
  6. Joghurt és egyéb savanyított készítmények
  7. Egyéb tejtermék
  8. Sajt
  9. Vaj, margarin és készítményei
  10. Egyéb zsiradékok (növényi és állati)
  11. Kenyér
  12. Péksütemények
  13. Száraztészta, rizs, egyéb cereáliák
  14. Liszt, cukor, tartósított lisztesáru
  15. Friss zöldség
  16. Friss gyümölcs
  17. Gyümölcs-, zöldséglé
  18. Készételek, fűszerek, ételízesítők
  19. Kávé, tea
  20. Ásványvizek és üdítőitalok.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Gazdaság

Amikor „az árleszállítás növelte dolgozó népünk jólétét, gazdagságát” – az állami akciók nyomában

Piacgazdaságban még nem léptek meg olyat, hogy a kormány előírja a boltoknak a kötelező akciózást, 1989 előtt viszont óriási hírverést tudtak csapni az árleszállításokból. Ezzel persze azt sikerült elérni, hogy óriási sorban állás legyen az árcsökkentett termékekért, az alapanyagok beszállítói gyakran nem tudták tartani a lépést a kereslettel, és a bolti dolgozóknak is néha egész váratlanul kellett átcímkézniük mindent egy-két éjszaka alatt.