Már április 11-én, vagyis két hónappal ezelőtt lejárt a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavállalóira, valamint a belügytől független Országgyűlési Őrség tagjaira még 2021-ben, két évre kötött csoportos élet- és balesetbiztosítás.

Így az elmúlt két hónapban mintegy 77 ezer ember dolgozott – akár az életét, testi épségét is kockáztatva – úgy, hogy nem tudhatta: ha baleset éri vagy esetleg meghal, ő, illetve a családja kap-e biztosítási pénzt, kártérítést, vagy ehhez is akár évekig kell pereskedni majd.

Ilyen kétségek gyötörhették azokat, akik egyáltalán tudtak a problémáról. Hiába volt minden rendvédelmis érintett, köztük TEK-esek, rendőrök, tűzoltók, a büntetés-végrehajtás dolgozói, iskolaőrök, idegenrendészetisek, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat tagjai, továbbá az önkormányzati, valamint az önkéntes tűzoltók és mentősök,

a Belügyminisztérium még házon belül sem verte nagy dobra, hogy az április 11-én lejárt élet- és balesetbiztosítás újrakötése nem történt meg, mert egyszerűen nem volt rá elég pénz.

Ha lassan is, de elterjedt a Belügyminisztérium alá tartozó szerveken belül a hír, hogy nincs érvényes biztosítás, majd ez egyértelművé is vált e hét szerdán a tűzoltók számára a “biztosítás megszűnéséről” szóló kötelező tájékoztatást elrendelő katasztrófavédelmis körlevélből:

Törvényt sért a Belügyminisztérium: biztosítás nélkül hagyta a tűzoltókat

Ha egy tűzoltó munka közben most sérül vagy hal meg, nem jogosult biztosítási sérelemdíjra, mivel áprilisban megszűnt a tűzoltók csoportos baleset- és életbiztosítása.

Miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a biztosítási szerződést nem újították meg és az távolról sem csak a tűzoltókat érinti, a Belügyminisztérium továbbra is hallgatott. A hvg.hu is küldött kérdéseket a nap folyamán a tárcának és a kormányzatnak is, de nem kaptunk választ arra, hogy miként kezelik a több tízezer embernek bizonytalanságot okozó helyzetet.

Pedig közben kiderültek a részletek is. Eszerint a Belügyminisztérium kiírta ugyan idén februárban a közbeszerzést a biztosításra újabb 2 évre, de csak 244 millió forintja volt erre. Mivel a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött, most lejárt szerződés évi bruttó 120,35 millióról szólt, érzékelhető, hogy lényegében nem számoltak inflációval, bár az májusban 21,5 százalék volt.

Tény, hogy a várt évi 122 milliós kerethez képest – amelyet változatlanul 77 ezer fős biztosítotti létszámra és az eddigiekkel megegyező, vagyis az inflációt szintén figyelmen kívül hagyó biztosítási díjtételekre vonatkozott – a végül eredménytelennek nyilvánított tenderre érkezett mindhárom biztosítói ajánlat ennek sokszorosa volt. Ezek a Lánglovagok szakportál szerint:

• Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. – 464 482 571 Ft/év
• CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. – 445 872 250 Ft/év
• Allianz Hungária Zrt. – 1 558 614 300 Ft/év

Végül csütörtök este a Belügyminisztérium az MTI-nek kiadott közleményben ismerte el, hogy április 11. óta nincs biztosítása a rendvédelmi szervek teljes állományának. Azt is írták, hogy a tervezett 122 milliós éves keret és a legalacsonyabb, 445,8 milliós éves ajánlat közötti “több mint 300 millió forintos áremelésre költségvetési fedezet nem állt rendelkezésre”.

Nem kötnek biztosítást a rendvédelmi dolgozókra, mert drága, inkább közvetlenül fizet majd a belügy a károsultaknak

Az eddiginél jóval drágábban tudta volna csak megújítani a Belügyminisztérium például a tűzoltókra vonatkozó élet- és balesetbiztosítást, de ennyi pénze nem volt. Így nem kötnek új biztosítást, hanem a tárca közvetlenül fizet majd kár esetén az állomány tagjainak.

A tárca azonban jelezte, hogy ennek ellenére az állomány „biztosítás nélkül nem maradhat”, ezért úgy döntöttek, hogy nem kötnek új csoportos biztosítást, hanem visszamenőleges hatállyal, április 12-től a tárca fizet majd a munkájuk során sérülést szenvedőknek. Azt írták: a Belügyminisztérium

az elmúlt évek biztosítási díjaival megegyező összeget fizet ki a káreseményekből eredő károk mérséklése érdekében a korábbi biztosítotti körbe tartozó állománytagok részére.”

Vagyis a 2 hónapos sunnyogást utólag sem magyarázva a tárca “gazdaságos” megoldással állt elő: ő maga látja el a biztosító helyett a feladatokat, a kárfelvételt, ügyintézést, és maga is fizet a károkért a biztosítottaknak, méghozzá ugyanannyit, mint amit az előző két évben érvényes biztosítás rögzített baleset, haláleset, égési vagy más sérülés esetére. A hvg.hu úgy tudja,

a döntésben szerepet játszott, hogy az elmúlt két évben kevesebb káresemény utáni, biztosító általi fizetés történt, mint amennyit a biztosításért fizetett a Belügyminisztérium.

"Ez a megoldás elfogadható lehet, de ki kell alakulnia ennek a mechanizmusnak, gyakorlatnak a rendszeren belül, ennek részletei, a szabályozás pedig fontos elem” – reagált a hvg.hu-nak a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke. Salamon Lajos hozzátette: eddig a bizonytalanság volt a legrosszabb, pedig “a biztosításon nem szabadna spórolni”.

Emiatt a közösségi oldalakon, fórumokon, az állomány tagjai közti beszélgetésekben az elmúlt napokban éles kritikákat kapott a belügyi vezetés és a kormányzat. Sokan nem értették, hogy miért nem pótolták ki a biztosításra szánt pénzt a hiányzó évi 320 millióval, amikor úgy tűnik, hogy a kormánynak a több száz állami beruházás lefújásán is spórolva azért maradt pénze

• a Vodafone telekomcég 323 milliárd forintos állami felvásárlására,
• egy 244 milliárdos zuglói beruházás átvételére Tiborcz István üzlettársától,
• Rogán Antal kommunikációs büdzséjének 22,5 milliárdos megemelésére,
• 5 milliárdos állami támogatásra az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó húsüzem-bővítéséhez,
• sőt, akár a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport megvételére.

Akárhogy is, a Belügyminisztérium lesz a biztosítója 77 ezer embernek. A hvg.hu információi szerint ennek részleteiről is szól az a pénteki, ma délelőtti egyeztetés, amelyen Kovácsné dr. Szekér Enikő belügyi helyettes államtitkár, valamint Kucsera Tamás, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói elnöke és Powell Pál, a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke lesz jelen.

Ami a részleteket illeti, egyáltalán nem mindegy például, hogy a biztosítási összeget a Belügyminisztérium utalja-e az érintettnek, vagy az szerv, ahol dolgozik. A minisztérium a rendvédelmi szerveknek csak irányítója, így a tárcától érkező pénz adómentes, míg, ha az adott szerv fizeti ki a pénzt a biztosítottnak, aki a saját munkavállalója, akkor azután már adózni kell.

Érdemes lesz majd a Honvédelmi Minisztériumot megkeresni a “know-how” és a “jó gyakorlatok” átültetése miatt, hiszen a tárcának már van tapasztalata abban, miként működjön biztosítóként is. Ott ugyanis sok évvel ezelőtt átálltak már erre a modellre. Csak náluk nem 2 hónap telt el, mire botrány lett abból, hogy már nincs “külsős” biztosítás a katonákra, hanem évek.

Az apropót pedig egy tragikus baleset és négy katona halála szolgáltatta. Az, hogy az állomány már több mint négy(!) éve nem rendelkezik balesetbiztosítással, akkor derült ki, amikor 2016 júliusában négy tűzszerész halt meg egy hortobágyi lőszermentesítő akcióban. A volt tárcavezető, Hende Csaba akkor elismerte, hogy 2012-ben

azért szüntették meg a katonák biztosítását, mert nem történt annyi káresemény, amiért megérte volna a magas éves díjat fizetni.

Az adatok szerint a felmondás előtti évben például 463 milliót fizetett ki a biztosítónak a tárca, miközben 206 milliónyi kártérítés “jött vissza”. Ehelyett vállalta 2012-től a minisztérium, hogy a biztosító által fizetett kártérítéseket közvetlenül ő fizeti meg a biztosított katonák számára. Ezt ígéri most a Belügyminisztérium is a mintegy 77 ezer rendvédelmi dolgozónak.

A Belügyminisztérium által kötött előző, idén április 11-én lejárt élet- és balesetbiztosítási szerződésben rögzített káresemények és biztosítási összegek – az inflációt figyelembe nem véve, ugyanezen összegek erejéig áll jót mostantól a tárca saját maga az ígéretek szerint:

A Belügyminisztérium által a jövőben is ígért, idén április 11-ig érvényes biztosítási díjak

hvg.hu

(Nyitóképünkön Pintér Sándor belügyminiszter rendőrök sorfala mögött érkezik a Karmelitába idén április 5-én, a kordonbontó tüntetés közben Fotó: Reviczky Zsolt / HVG)