A születéskor egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 61,5 év, a nőknél 64. A mért adatok az öregségi nyugdíj korhatárától jelentősen elmaradnak, eljött az idő a nyugdíj korhatár átgondolására, de gyakori nyugdíjkorrekcióra is szükség van – olvasható az e heti HVG-ben.

Magyarországon tíz felnőttből négy él krónikus betegséggel, a rákos megbetegedések arányszáma pedig 10 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Sereghajtók vagyunk a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozásban is. Az adatok tükrében célszerű volna lazítani a szigorú nyugdíjszabályozáson Simonovits András közgazdász szerint.

Az Orbán-kormány szigorított a 2009-ig lazának mondható nyugdíjrendszeren belül. Ez csak a nők esetében nem mondható el, a Nők40 program keretében negyven év munka- és jogviszony után mehetnek nyugdíjba. Ellenben megszüntették a tűzoltói munkakörhöz, a katonai munkakörhöz és az egyes szakmák jellegzetességeihez igazított könnyítéseket is.

A nyugdíjszakértő azt javasolja, kétévente kellene egy-egy esztendővel csökkenteni a korhatárt, amelynek túlzott magasságát az is mutatja, hogy a kor előrehaladtával a munkavállalók egyre inkább kilépnének a munkaerőpiacról, a nők csaknem 90 százaléka nyugdíjba vonul, ha elérte a negyven év munkaviszonyt.

A nyugdíjrendszer gyakori korrekciójára lenne szükség, enyhíteni kell az igazságtalanságokat és aránytalanságokat. Szükség van a félmillió alacsony havi nyugdíj százezer forinthoz közelítésére, a nyugdíjplafon visszaállítására és a 13. havi járandóság egységes kifizetésére is. Ezeknek a változtatásoknak rövidtávú költségvetési kockázata van, de az adatok tükrében az inflaciókövetőnek beharangozott nyugdíjemelés már nem lesz orvosság a nyugdíjasok fizikai és pénzügyi nyavalyáira.

Arról, hogy pontosan milyen adatok mutatják a nyugdíjasok egészségügyi és financiális helyzetének romlását és rendelkezik-e átfogó, távlati reformtervezettel a kormány a problémát illetően a csütörtökön megjelenő HVG-ben és a hvg360-on olvashatnak bővebben.

HVG