Eddig kilenc olyan esetet jegyeztek fel Görögországban amikor meghaltak a turisták, mert nem jött a mentőautó vagy a kórházban nem kaptak gyors ellátást, mert nem volt orvos. Különösen a szigeteken nagy a gond, ahol sok kórházban permanens az orvoshiány, melyet nyáron a szárazföldről érkezett doktorokkal töltenek fel.

A mentőhálózat kétségbeejtően elmarad a hatalmas turistatömegtől: van olyan sziget, ahol csak egyetlenegy mentőautó áll készenlétben 24 órán keresztül. Athénben sem jobb a helyzet: csak 50 mentőautója van a görög fővárosnak, holott legkevesebb 85-90-re lenne szükség.

“Át kell gondolnunk az egész mentőhálózatot, és újra meg kell szerveznünk” – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak a szolgálat feje. Giorgosz Mathiopulosz elmondta, hogy sok orvost és mentőt küldtek a szigetekre, hogy ellássák a turistákat, de ez mind kevésnek bizonyult.

Vannak olyan orvosok az Égei-tenger szigetein, akik kénytelenek minden nap ügyeletet vállalni, mert nincs, aki felváltsa őket. Sok görög orvos a szabadságát áldozza fel ezért, a minisztérium igyekszik jól megfizetni őket, de ez akkor is csak szükségmegoldás – hangsúlyozza a mentőszolgálat vezetője.

A hőhullám gyakran okoz vészhelyzetet, de ha nincs elég mentőautó, akkor olyan megoldáshoz folyamodnak Görögországban, melyet csak a szegény afrikai és ázsiai országokban alkalmaznak: teherautóval szállítják kórházba a beteget!

Kos szigetén így végezte életét egy 63 éves turistanő, akit egy teherautó platóján vittek kórházba.

Kos szigetének a lakossága 40 ezer, nyáron több mint egymillióan keresik fel. A tavalyi tapasztalatok alapján vettek három új mentőautót, de csak egyet használnak, mert nincs személyzet. Összesen 10 mentős dolgozik a szigeten, ketten közülük jövőre nyugdíjba mennek.

Athénben egy 19 éves terhes anya öt órán keresztül hívta a mentőket – hiába. Ő is és a gyerek is meghalt. Leszbosz szigetén egy 78 éves nő eszméletét veszítette mire két óra múlva odaértek a mentők, már csak azt tudták megállapítani, hogy a szíve leállt.

Az egészségügyi kormányzat úgy próbálja meg kezelni a problémát, hogy bevet katonákat és tűzoltókat is. Az orvosok és a mentősök tiltakoznak mondván: a katonák és a tűzoltók nem rendelkeznek kellő szakértelemmel.

A görög parlament annak ellenére döntött a tűzoltók bevetése mellett a mentőszolgálat megsegítésére, hogy erdőtüzek tombolnak Görögország sok vidékén.

A konzervatív kormányfő részben azzal nyerte meg a választásokat, hogy megígérte: 10 ezerrel bővíti az egészségügyi hálózat létszámát. Köztük lenne 800 mentőautó-sofőr, illetve 250 motoros mentő. Az egészségügyi szakszervezet viszont arra mutat rá, hogy mindez csakis a hiányok pótlására elég, mert olyan sokan mennek nyugdíjba, illetve hagyják el az egészségügyet, hogy a problémát 10 ezer új emberrel nem lehet megoldani.

Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy tudatosan hagyja lerohadni az egészségügyet, mert elő akarja készíteni a privatizációt.

A turizmus különleges helyzetet teremt az egészségügyben

A görög orvosok nem szívesen vállalnak munkát a szigeteken, ahol az év nagy részében kevés a beteg, viszont a turistaszezonban túlságosan is sok. Emiatt Kos szigetén a kórházban nem dolgozik egyetlen egy olyan orvos sem, akit hosszú távú szerződés kötne oda. Két orvos 2021-ben távozott a kórházból, és azóta rövid távra szerződtetnek doktorokat.

Problémát jelent az is, hogy méregdrága az élet a szigeteken, amelyet az egészségügyi dolgozók nem tudnak megfizetni. Az ingatlanok olyan drágák, hogy vásárlásról szó sem lehet, a bérleti díj viszont elviheti a fizetés jelentős részét. Az eredmény: általános orvoshiány. Kos szigetén például egyetlen egy kardiológus orvos rendel a kórházban május óta megállás nélkül.

A kórház udvarán kiakasztott egy tiltakozó plakátot: “Elértem a teherbírásom határára! Segítség!”

A város polgármestere ennek kapcsán elmondta a Politicónak, hogy “ilyesminek nem szabadna előfordulnia a huszonegyedik században egy civilizált országban! Végül is az Európai Unió tagjai vagyunk. Állandó kórházi személyzetre van szükségünk. Állandóan működő rendszerre nem pedig szükségmegoldásra” – hangsúlyozta Theodosisz Nikitarasz polgármester.

A turizmus megdöntheti a 31 milliós csúcsot

A pandemia előtti évben, 2019- ben 31,3 millió turistát regisztráltak Görögországban, és a kormány reményei szerint idén megdől ez a rekord. Erre minden remény meg is van, mert az Akropolisz látogatottsága 80 százalékkal nőtt meg 2019-hez képest. Emiatt a turistáknak több mint egy órát kell várakozniuk, olykor a tűző napon. Szeptembertől emiatt új rendszert vezetnek be: 20 ezerben állapítják meg a látogatók napi számát.

A pénzügyminiszter ugyanakkor dörzsölheti a markát, hiszen a GDP egynegyedét a turizmus jelenti Görögországban. A helyi lakosság – különösen a szigeteken – viszont olykor már sokallja a turistákat. Tiltakozó mozgalmak bontakoztak ki, különösen a környezetvédő szervezetek karolták fel ezeket. Az egész világot bejárták azok a képsorok, amely a drámai mentési munkálatokat mutatták be Rodosz szigetén, ahol az erdőtüzek sok ezer ember evakuálását tették szükségessé.

A gazdagok szigetén, Mikonoszon az okozott botrányt, hogy közterületeken építkeztek, és emiatt csökkentek a turisták mozgási lehetőségei. Megszólalt az államminiszter is, aki hangsúlyozta: fellépnek az illegális építkezések ellen. Mikonosz és Santorini szigetén csökkent a foglalások száma júliusban és augusztusban, mert a tömeg elriasztja a turisták jelentős részét.

Krétán ugyanez a probléma: Dubrovnik után itt mérték a második helyen a hiperturizmus árnyoldalát a Földközi tenger medencéjében, a nagy tömeget. Mi a megoldás? Sok turista július és augusztus helyett inkább szeptemberben látogat el Görögországba. Athénben például 73 százalékkal nőtt a szállodafoglalások száma a tavalyi évhez képest – írja az etnos nevű görög portál.