szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról – miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne. A tervezet értékelésére a felügyelettel megbízott civilek is csak napokat kaptak.

„Rendkívül aggályosnak tartjuk, hogy a több mint 2000 milliárd forint felhasználását megalapozni kívánó tervezet véleményezésére mindössze két hetet adtak, mégpedig a nyári szabadságolások idején” – szögezi le rögtön a Levegő Munkacsoport az uniós helyreállítási alap energetikai fejezetéhez készített kormányzati tervezetről írott elemzésében.

A Levegő Munkacsoport nem pusztán elkötelezettségből elemezte a kormányzati tervezetet, a civil szervezet tagja a Helyreállítási Terv (HET) monitoring bizottságának. A bizottság egy másik civil tagja, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) öt másik civil tag csatlakozásával pedig még július közepén levélben fordult Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterhez és Tóthné Csonka Enikő illetékes helyettes államtitkárhoz

kérve, hogy a tervezet társadalmi egyeztetését szeptember közepéig tartsák nyitva. Válasz a levélre a mai napig nem érkezett – megírását talán a nyári szabadságolások akadályozzák.

Civileket is be kell vonni a felügyeletbe

Az energetikai fejlesztésekre elkölthető REPowerEU-források összesen nagyjából 2600 milliárd forintot jelentenek. Ezek egy része vissza nem térítendő pénz, a másik része hitel. Az előbbit már igényeltük, a vonatkozó költési tervezet beadásával. A terveket tavaly év végén jóvá is hagyta az EU, de az összeg folyósítását még blokkolják, mert Magyarország nem teljesítette az utalásért cserébe feltételül szabott 27 szupermérföldkövet. A REPowerEU hitelrészét augusztus 31-ig kell igényelni, megint csak egy költési tervezettel – ez az, amit a kormány most augusztus 11-i határidővel társadalmi vitára bocsátott.

AFP / InStock / Image Source

A helyreállítási terv végrehajtását egy civil szervezeteket és független szakértőket is magában foglaló monitoring bizottságnak kell(ene) ellenőriznie. Ennek tagjait június közepére sikerült kiválasztani, és ugyan valóban vannak benne a kormánnyal jellemzően kritikus civilek, a kormány és a hozzá közel álló szervezetek mellett kisebbségben maradnak – a bizottság többséggel hozhat döntéseket.

Bizottsági ülés még nem volt, a tagok egyelőre olyan dokumentumokat kapnak meg véleményezésre, amelyeket a kormány amúgy is nyilvánosságra hoz.

Mint például a REPowerEU-fejezet társadalmi vitára bocsátott tervezetét.

„Rezsivédelem” helyett támogatni kellene a rászorulókat

Ami a zöld energiaátmenet elősegítését illeti, a kormány 14 reformot valósítana meg uniós támogatásból, a teljesség igénye nélkül:

  • az energiaközösségek kibővítése,
  • jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez,
  • a biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása,
  • a dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása,
  • hálózati tarifák megállapítása,
  • a geotermikus szabályozási keret fejlesztése,
  • lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere.

A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint mindez szép és jó, ám a szervezet további három reform megvalósítását sürgeti. Az első

a rezsicsökkentés teljes eltörlése a rászorulók egyidejű havi pénzbeni támogatásával,

valamint a fosszilis energiahordozók termelése és felhasználása támogatásának megszüntetése.

 

Reviczky Zsolt
2023-ban a kormány 2580 milliárd forintot fordít „rezsivédelemre”, és ezt a támogatást (bár 2023. évinél kisebb összeggel, 1340 milliárd forinttal) 2024-ben is folytatja, vagyis ezzel az összeggel támogatja azon energiahordozók felhasználását, amelyet elvben vissza kíván szorítani. Nyilvánvaló, hogy képtelenség érdemi előrehaladást elérni a REPowerEU-rendelet céljai felé úgy, hogy

a kormány jóval nagyobb összeggel támogatja a visszaszorítandó energiahordozókat, mint a Magyarországnak előirányzott REPowerEU-támogatás teljes összege.

Ez egyébként régi és alapvető kritika a „rezsicsökkentéssel” szemben: mivel a lakosság – legalábbis tavaly augusztusig – változatlan, és az utóbbi években a piacihoz képest nyomott áron vásárolja az energiát, a háztartásokat semmi sem motiválta a tudatos fogyasztásra, az alternatívák keresésére. Ami alapvetően nem jó, a helyzet még kritikusabb, mióta Oroszország lerohanta Ukrajnát: a magas lakossági gázfogyasztás erős orosz gázfüggést jelent.

A REPowerEU-keretből szükséges volna finanszírozni egy átfogó szemléletformáló kampány előkészítését – állítja a Levegő Munkacsoport. Erre azért lenne szükség, mert még mindig rendkívül alacsony a lakosság energiatudatossága és hiányosak az ismeretei arról, miként lehet és miért érdemes minél több energiát megtakarítani, illetve kevésbé környezetszennyező fűtési és hűtési módszereket alkalmazni.

Nem magáncégek beruházásait kellene finanszírozni

A kormány 14 beruházáscsomagot szeretne finanszírozni REPowerEU-s pénzből – a civil szervezet szerint a lista első 9 elemét, az alábbiakat törölni kellene:

  • Villamosenergiahálózat-fejlesztés és -digitalizálás,
  • Nagynyomású földgázvezeték-hálózat kapacitásbővítése,
  • Gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai,
  • Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése,
  • Ipari parkok energetikai célú zöldítése,
  • Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése,
  • Zöld technológiák alkalmazása,
  • Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései,
  • Hidrogénberuházások.

A felsorolt beruházások fosszilis energiahordozók további használatára építő nagy értékű beruházások (pl. százhalombattai finomító átalakítása, kőolaj- és földgáz-infrastruktúra fejlesztése, ipari parkok fejlesztése), amelyekre jelentős uniós források kerülnének elköltésre. Az ilyen – elsősorban profitorientált magáncégek érdekében álló – beruházásokra egyetlen fillér állami vagy uniós forrást (közpénzt) se szabad áldozni, hiszen az se környezetvédelmi, se gazdasági észszerűséggel nem indokolható, sőt kifejezetten piactorzító hatású és késlelteti a zöld átállást, ami tovább rontja az ország versenyképességét – figyelmeztet a Levegő Munkacsoport.

Túry Gergely

Molra szabva

A fenti listában az „Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése” tétel nem más, mint a Mol támogatása. Az olajmulti százhalombattai finomítójában elsősorban az Oroszországból érkező Barátság vezetéken dolgoz fel orosz kőolajat. Az egyetlen rendelkezésre álló alternatív csővezeték az adriai, amelynek kapacitása jelenleg nem elég a finomító olajigényének kielégítésére. Magában a finomítóban pedig jelentős fejlesztésekre van szükség, hogy az minél nagyobb arányban képes legyen az orosz olajtól eltérő összetételű keverék feldolgozására.

Ennyiben a Mol támogatása az orosz energiahordozókról való leválást segítené – ugyanakkor a hosszabb távú cél a fosszilis energiahordozókról való leválás lenne, ami nem összeegyeztethető a Mol finomítási képességeinek fejlesztésével. Ugyanakkor azért tegyük hozzá: még évtizedes távlatban, még jelentős támogatások mellett sem reális célkitűzés a hazai olaj- és olajtermék-fogyasztás drasztikus csökkentése, hiszen az egyebek mellett a közlekedés rohamtempójú elektrifikációját tenné szükségessé.

Ezzel együtt jogos ellenvetés, hogy miért kellene uniós forrásokból támogatni egy tőzsdei magáncég, a Mol beruházásait. Itt megemlítendő, hogy a háború kitörése óta a Mol éppenséggel csillagászati profitokat ért el azért, mert az orosz olajhoz a termékek árazásában irányadó Brenthez képest sokkal olcsóbban jutott hozzá. E profitokból éppenséggel lehetne nagy forrásigényű beruházásokat finanszírozni – azonban ezeket a profitokat a kormány a Moltól elvonta és elvonja az üzemanyagársapkákkal és különadóval. Mondhatni,

a kormány nem a Mol beruházásait akarja uniós pénzből finanszírozni, hanem a saját működését, amennyiben legalább részben azt a pénzt kívánja uniós forrásból odaadni a Molnak, amit a vállalattól elvont.

Mészáros Lőrinc és az állami MVM

A lista első három tételével (villamoshálózat-, gázhálózat-, gáztározó-fejlesztések) a kormány szintén egy szűk vállalati kört támogatna. Részben állami vállalatot, az MVM-et, szóval nem csak piaci cégek piaci beruházásaira menne uniós pénz, hanem lényegében állami feladatokra.

  • Az egyetlen hazai földgáztároló vállalat a Magyar Földgáztároló Zrt. – ennek tulajdonosa az állami MVM.
  • A hazai nagynyomású földgázvezeték-hálózat egyetlen kézben van: az FGSZ Földgázszállító Zrt. tulajdonosa a Mol.
  • Az ország elektromos hálózata hat cég kezében van, de ezek csak három cégcsoporthoz tartoznak: a német E.On-hoz, az állami MVM-hez és Mészáros Lőrinc Opus-csoportjához.

Különösen az elektromos hálózat fejlesztésére nagy szükség van, egyebek mellett azért, hogy a hálózat képes legyen kezelni a sok új megújulós (napelemes) termelést, illetve a következő években várhatóan növekvő fogyasztást. Mindez persze nem újdonság, a kormány – jelenleg átdolgozás alatt álló – energiastratégiája már évekkel ezelőtt kitért a fejlesztési igényekre. Aztán ezek a fejlesztések annyira nem haladtak, hogy a kormány 2022 őszén felfüggesztette az új lakossági napelemes rendszerek hálózati csatlakozását.

Veres Viktor

Az sem mellékes, hogy a Fidesz 2010 óta – bevallottan – dolgozott azon, hogy az energiaszektor állami/„nemzeti” kézbe kerüljön, a külföldi szereplőket a jogszabályi környezet változtatásaival, hatósági árazással stb. kiszorítsa. Ahogy a fenti lista is szemlélteti, a projekt sikerrel járt – eredményeképp most a megmaradt néhány szereplő nyögi az energiaválság, az energiaátállás, a „rezsicsökkentés” minden terhét és nyűgét.

Ami a földgáztárolók és a gázhálózat fejlesztését illeti, mind a Levegő Munkacsoport, mind az MTVSZ nehezményezi, hogy tulajdonképpen a fosszilis energiahordozóktól való függés fennmaradása lesz az eredmény – miközben a fosszilis energia kivezetése volna a cél.

A lakossági energetikai felújításokat kellene támogatni

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint

a kormányzati beruházáslista első 9 pontjának törlésével felszabaduló összegek túlnyomó részét a lista 13. helyén szereplő „Lakosság energiahatékonysági beruházásai” fejlesztésre csoportosítsák át,

150 milliárd forintot pedig szemléletformálásra és a hatóságok megerősítésére. A beruházási lista végén található, a kibocsátáscsökkentést és az energiafüggetlenséget érdemben szolgáló lakossági energiahatékonysági beruházásokra aránytalanul kis összeg jutna jelen állás szerint: a 20 ezer lakás energetikai felújítása rendkívül csekély.

Valóban úgy tűnik, hogy a tervbe csak dísznek került bele – a kormány számára hagyományosan mostoha – a lakóingatlanok energetikai mélyfelújítására kiírandó pályázat. A cél persze nemes, ám mindössze 224 milliárd forintból csupán 20 ezer lakást újítanának föl. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint ennyi lakás felújításával elérhető a vállalt 171 gigawattórányi földgázfogyasztási megtakarítás. De évi 130 ezer ingatlan felújításával 1000-1200 gigawattórányi földgázt tudna az ország évente megspórolni. A szervezet tanulmánya szerint 650 ezer ingatlan mélyfelújításával éves szinten 420 ezer tonnával lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és 7,5 petajoule energiát lehetne megspórolni. Ehhez képest a REPowerEU-s célkitűzések szabad szemmel nem is láthatók.

Az MTVSZ azt szorgalmazza, hogy

a kormány a helyreállítási alap hitelkeretének másik felét is hívja le, azzal a körülbelül 1,8 ezer milliárd forinttal (de legalább 700 milliárd forinttal) növelje meg a lakóépületek energetikai felújításának beruházási programját,

arányosan több állami forrást mellérendelve. Ez jelentené a szervezet szerint a valódi rezsicsökkentést: a 700 milliárd forintból további minimum 62 500 háztartás, az 1,8 ezer milliárd forintból további minimum 160 700 háztartás újulhatna meg.

Reviczky Zsolt

Gáz, gáz, még az áramra is gáz

A kormány REPowerEU-tervezetének célkitűzései közül Levegő Munkacsoport nagyon hiányolja az energiafelhasználás érdemi csökkentését, illetve az energiahatékonyság javítását. A valódi energiafüggetlenséget és a gazdasági versenyképesség javulását elsősorban ezeknek a céloknak a teljesítése szolgálná. Az energiaéhség fenntartása, sőt növelése és pusztán némi szerkezetátalakítás nem fogja megoldani a strukturális gondokat és ezért az erre elköltött súlyos milliárdok ablakon kidobott pénzt jelentenek – figyelmeztet a civil szervezet.

A tervezetben felsorolt, uniós pénzből finanszírozott beruházások leginkább jelentős eszközbeszerzéseket, illetve infrastruktúra-bővítési elemeket tartalmaznak, amelyek jelentős környezetterheléssel járnak, és a hosszú távú negatív hatásokkal több kárt okoznak, mint hasznot. A felsorolt beruházások helyett elsősorban a tőkeszegény lakossági szektor energiahatékonyságának erősítésére és a kisebb energiaigényű tevékenységekre való átállásra kell helyezni a hangsúlyt.

Az MTVSZ a célkitűzésekből hiányolja a fosszilis földgázfüggés csökkentését, miközben a villamosenergiaimport-kitettség csökkentése pedig túl hangsúlyosan szerepel. A szervezet szerint

úgy tűnik, a kormány jobban tart a villamosenergia-import növekedésétől, mint a fosszilis gázimport új gázerőművi blokkok építése és REPowerEU-beruházások miatti relatív növekedésétől,

még akkor is, ha ez utóbbi nagyobb energiabiztonsági kockázatot jelent és szén-dioxid-intenzívebb.

Attól, hogy a villamosenergia-fogyasztás előreláthatólag 48 százalékkal fog növekedni 2030-ig (az elektrifikáció miatt indokoltan, de az erőltetett újraiparosítás, pl. akkumulátorgyárak miatt indokolatlanul) ez még nem jelenti azt, hogy a villamosenergia-termelés gázfogyasztásának is növekednie kell – figyelmeztet az MTVSZ, amely szerint a megújulóenergia-termelés felfuttatására kellene több forrást szánni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!