„Ez a probléma természetesen nem mérhető a Covid-válsághoz, de komoly gondot okozhat a világgazdaságnak” – fejtette ki Mohamed El Erian, a Cambridge-i Queens’ College igazgatója, aki az Allianz biztosító vezető közgazdásza is. Rámutatott arra, hogy a világkereskedelem 12-15 százaléka halad keresztül a Vörös-tengeren, illetve a Szuezi-csatornán.

Az Irán által támogatott húszi lázadók rendszeresen lőnek a kereskedelmi hajókra, melyeket egy nyugati flotta védelmez, élén az Egyesült Államok hadihajóival. Nemrég egy amerikai kereskedelmi hajót ért rakéta találat. A rakétát Jemenből lőtték ki. Ott jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt a húszi lázadók, akik Irán irányítása alatt állnak. Irán támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen október hetedikén.

 

Több napra leáll a magyarországi Suzuki-gyár a húszi lázadók miatt

A tervek szerint jövő hét hétfőn indulhatna újra a gyártás.

A síita húszik elsősorban a nyugati kereskedelmi hajókat támadják, a többieket jórészt megkímélték. Különösen szembetűnő volt ez Katar esetében. Katarból érkezik Európa cseppfolyósított földgáz felhasználásának jelentős része, és ez sokáig biztonságban volt, mert a Hamász kiváló kapcsolatot ápol az emírséggel: Katarban működik a terrorszervezet politikai központja. Ezért ott folynak a tárgyalások az izraeli túszok kiszabadításáról. A Moszad és a CIA igazgatója is ellátogatott már emiatt az emírségbe, amely a háború előtt a gázai övezet fő szponzora volt. Csakhogy nemrég Katar is bejelentette: felfüggeszti a Vörös-tenger-Szuezi-csatorna útvonalat.

 

Túl forró lett a helyzet a Vörös-tengeren, így már a katari gáztankerek is inkább horgonyt vetettek

Az ománi partoknál vesztegel három cseppfolyósgáz-szállító katari tanker a Vörös-tengeren kialakult konfliktus miatt. Várhatóan Dél-Afrika felé kerülik ki a kockázatossá vált útvonalat, a gázpiac egyelőre nyugodt.

Minthogy a kereskedelmi hajók kapitányai egyre kevésbé érzik magukat biztonságban a Vörös-tengeren, ezért sok nagy hajóstársaság átirányítja kereskedelmi flottáját egy hosszabb útvonalra, amely Afrika megkerülését jelenti. Ez lényegesen magasabb költségeket jelent, hiszen az út általában 12 nappal hosszabb, minthogyha a Szuezi-csatornán keresztül érkezne az olaj, a földgáz vagy más áru Európa kikötőibe. A hosszabb út lényegesen megnöveli az energiaszámlákat is.

Az S&P Global Market Intelligence szerint az Ázsiából és a Közel Keletről érkező áruk 15 százaléka hajón jön Európába, de a finomított kőolaj esetében ez több mint 20 százalék. A Brent olaj hordónkénti ára már 80 dollár fölé ment a lövöldözés hírére a Vörös tengeren. Azután visszaesett 77 dollárra, de a bizonytalanság megmaradt. A biztosítók egyre magasabb árat kérnek a hajós társaságoktól, ha azok továbbra is használni akarják a Vörös-tenger-Szuezi-csatorna útvonalat.

Jelenleg nem veszélyes még a helyzet, mert Európában nincs igazán nagy kereslet az energiahordozókra. Ha megnő a kereslet, és drágább lesz az energia, akkor beindulhat egy újabb inflációs hullám.

 

Csak médiaattrakció vagy egy újabb háború előszele a Vörös-tengerre küldött iráni romboló?

Tovább támadják a kereskedőhajókat a jemeni húszi lázadók, és miután az USA a legénységgel együtt három csónakjukat megsemmisítette, Irán átküldött egy hadihajót a Báb el-Mandeb szoroson. A feszültség miatt a Vörös-tenger helyett inkább Afrikát megkerülve közlekedik már a konténerszállító hajók fele. Nőnek az árak, nőnek a kockázatok, és ha a konfliktus elhúzódik, azt akár Európa dízelellátása is megszenvedheti.