Hétfőtől határozatlan ideig a közlekedés megbénítására törekszenek Párizs környékén traktorokkal a francia gazdák, akik így akarnak érvényt szerezni követeléseiknek. A belügyminiszter mozgósítást rendelt a rendőrségnél, hogy fenntartsák a közlekedés működését a főutakon Franciaországban.

„Nem engedjük meg, hogy kormányzati épületeket megrongáljanak. Azt is megakadályozzuk, hogy szupermarketeket feldúljanak vagy az odaérkező kamionokat leállítsák a gazdák mondván, hogy azok külföldi árut szállítanak” – jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy Emmanuel Macron elnök utasította őt: a Charles de Gaulle-Roissy és az Orly repülőteret, valamint Rungis nagybani zöldségpiacát mindenképp nyitva kell tartani.

„A rendőrök és a csendőrök arra is parancsot kaptak, hogy mindenképp akadályozzák meg a tiltakozó parasztgazdák bejutását magába Párizsba” – mondta a belügyminiszter, aki sietett hozzátenni, hogy “visszafogott magatartásra” utasította embereit a tiltakozókkal szemben.

Franciaországban – Európa legnagyobb mezőgazdasági exportőr országában – az agrárszféra szent tehénnek számít. Gabriel Attal, az új miniszterelnök vasárnap ellátogatott egy gazdaságba, hogy megpróbálja leszerelni a tiltakozó gazdák mozgalmát.

„Tisztázni akarom a helyzetet, és megállapítani: mit tehetünk még annak érdekében, hogy a gazdák ne érezzék azt: tisztességtelen verseny áldozatai" – közölte. A kormány pénteken már bejelentett néhány új intézkedést, hogy leszerelje a tiltakozást, de ez sem győzte meg a gazdákat, akik ezt követően hirdették meg „Párizs ostromát.” Mit jelent ez a gyakorlatban? Nyolc stratégiai közlekedési csomópontot jelöltek ki Párizs körül, és a főutakat traktorokkal akarják megbénítani, hogy térdre kényszerítsék a meglehetősen népszerűtlen Macron kormányzatot, amely a júniusi európai választások előtt nem akarja szembefordítani a vidéket, ahol egyre népszerűbb a nagy ellenfél, Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma. Gabriel Attal miniszterelnök ezért sietett elismerni, hogy a francia gazdák szigorúbb környezetvédelmi előírásokkal kénytelenek szembenézni, mint az olaszok, ezért hátrányba kerülhetnek a piaci versenyben.

Mennyire jogosak a parasztgazdák panaszai? A közszolgálati RFI kiemeli: az agrárszféra fokozatosan értékelődik le Franciaországban. Az európai együttműködés kezdeti időszakában, az ötvenes években még 2,5 millió gazda dolgozott, és jelentős súlyuk volt Franciaország politikai életében. Ezért De Gaulle tábornok ügyelt arra, hogy a parasztok érdekeit vegye figyelembe a közös piac. Az Európai Unió agráralapja mindmáig a legnagyobb pénzkifizető hely Brüsszelben. Mára viszont mindössze félmillióan dolgoznak a mezőgazdaságban Franciaországban, közöttük is sok az idős, aki hamarosan nyugdíjba megy. 2026-ban a 40% eléri a nyugdíjkorhatárt, miközben senki se akar gazda lenni a fiatal generációból. Miért nem? „Mert óriási pénzbefektetés kell egy modern gazdasághoz, a munka sok és nehéz, és az egész agrárszektor ki van szolgáltatva az időjárásnak. Ezenkívül itt a zöld átmenet, amely mind több gondot okoz az ágazatnak” – mondja Alessandra Kirsch egy agrárkutatóintézet szakértője.

„Jobb munkakörülményeket kell biztosítanunk, hogy a szakma vonzóbb legyen a fiatalok számára” – hangsúlyozza Yohan Barbe, szarvasmarha-tenyésztő gazda, aki benne van az FNSEA gazdaszövetség vezetőségében. A statisztikák szerint a termelők 17,4%-ának életszínvonala nem éri el a szegénységi küszöböt.

Közben pedig kétéves mélypontra süllyedt a gabona ára decemberben: 214 eurót fizettek egy tonnáért. Az infláció Franciaországot sem kímélte, ilyen gabonaár mellett a parasztgazdák életszínvonala csökken.

Traktorok Németországban, traktorok Romániában - Miért tüntetnek Európa-szerte a gazdák?

Gazdasági problémák, szigorodó előírások, aszály és az ukrán helyzet is tiltakozásokra sarkallta az utóbbi időben az európai agrártermelőket, de a szélsőjobb vagy populista erők is felbukkannak a képben.