Januárban Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 423 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. Az év első havában így a teljes lakossághoz mérten 25,3 százalékra emelkedett a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők aránya, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az eltartottak aránya 2023 elején még 25,1 százalék volt, ráadásul a mostani növekedés egy 2012 óta tartó, kedvező trendet tört meg: abban az évben 29,4 százalékos volt az arány, és ez azóta évről évre csökkent.

Most a kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 244 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátást, 99 ezren hozzátartozói nyugellátást, 31 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 52 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként. Januárban a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 6,1 százaléka a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült.

Külföldre 49 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2024 elején, ezek 74 százaléka öregségi nyugdíj volt. Az ellátások átlagos összege jóval alacsonyabb volt (84 574 forint) a belföldi ellátásokénál, mivel a több országban szolgálati időt szerzők esetén fő szabályként az érintett országok megosztják a nyugdíjterheket a náluk szerzett biztosítási idővel arányosan. Az utalások több mint harmada Németországba, 12 százaléka Ukrajnába, 10 százaléka Ausztriába érkezett. Szlovákiába 7,8 százalék, Romániába 6, Svédországba és Kanadába 4,4, az USA-ba és Ausztráliába 3,8, további országokba pedig 13,9 százalék ment.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 36 ezer forinttal meghaladta a nőkét. A férfiaknak utalt átlagos összeg 254 079 forint volt, a nőknek utalt 217 782 forint. Az özvegyi nyugdíj összege az elhunyt házastárs, élettárs öregségi nyugdíjának 60 százaléka, ha az özvegy nem rendelkezik saját jogú ellátással. A nők átlagos özvegyi nyugdíja 67 százalékkal volt több a férfiak ellátásánál, ami a férfiak magasabb összegű öregségi nyugdíjjogosultságára vezethető vissza.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun megye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében, ugyanakkor 207 ezer forintnál kevesebbet Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb (315 850 forint), a XX. kerületben a legalacsonyabb (251 021 forint) az átlagos öregségi nyugdíj.

A KSH szerint minden ötödik öregségi nyugdíjas járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 9 százalékot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások alacsonyabb összegei miatt a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők 14 százalékának volt 120 ezer forintnál kevesebb az ellátása. Az alacsonyabb összegkategóriákban a nők száma jelentősen meghaladta a férfiakét, 100 ezer forint alatt több mint 120 ezer nő kapott ellátást, illetve 78 ezer férfi. Ez a megoszlás a legmagasabb összegeknél látványosan megfordul: félmillió és 600 ezer forint között közel 23 ezer férfi és kicsit több mint 13 ezer nő kapott ellátást, 600 ezer forint felett pedig több mint 16 ezer férfit és 8 ezer nőt regisztrált a KSH.