Őrzi stabil többségét az Európai Néppárt (EPP) az Európai Parlamentben az EP legfrissebb, délután háromkor megjelent mandátumbecslése szerint, ám a képviselők várható létszáma valamivel kevesebb, mint ahogy azt vasárnap éjjel kalkulálták. A délután közölt – a tagállami előzetes vagy végleges eredményeken alapuló – becslés szerint az EPP 186 mandátumot szerzett a 720 fős parlamentben (a távozó, 705 fős testületben 176 volt a képviselők száma).

A parlament másik nagy frakciója, a balközép S&D 134 helyre számíthat, szemben az eddigi 139-cel. Őrzi harmadik helyét a liberális Renew pártcsalád is, ám a mandátumok számánál jelentős visszaesést szenvednek el (leginkább a frakció vezető erejének számító francia Renaissance csúfos veresége miatt): 102 helyett mindössze 79 helyet tudhatnak várhatóan magukénak. Az EU-párti mag negyedik fő erejének számító, eddig a negyedik legnagyobb képviselőcsoportnak számító Zöldek esetében még látványosabb a visszaesés: az eddigi 71 helyett csupán 53 képviselőt juttathatnak az EP-be, így sorrendben is visszaestek a hatodik helyre.

A két nagy párt „nagykoalíciója” így nem alkot abszolút többséget, a négy uniópárti frakció azonban együtt igen, sőt az EPP-nek és az S&D-nek egy harmadik párttal is meglehet a többséghez szükséges 361 mandátum. Ez azért fontos, mert Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság néppárti elnöke sem szorul arra, hogy valamilyen euroszkeptikus erővel kössön alkukat. Az elmúlt időszakban Giorgia Meloni olasz kormányfő pártja, az ECR-ben politizáló Olasz Testvériség felé mutatott hajlandóságot erre, ezzel azonban maga ellen fordította az S&D-t, amely még most is majdnem kétszer annyi képviselővel fog rendelkezni, mint előbbi, a szuverenisták egyik gyűjtőhelyévé vált ECR.

A frakció mindenesetre mostantól az EP negyedik legnagyobb ereje lehet 73 képviselővel (69 után), az ötödik ilyen erőként pedig a szintén euroszkeptikus szélsőségeseket tömörítő ID futhat be 58 mandátummal (49 után).

A szélsőbal Baloldal nagyjából stagnál (37 után 36 hely), független képviselőből (ilyen az egyetlen pártcsaládhoz sem tartozó Fidesz is) pedig 62 helyett 46 lehet a testületben. A többiek – a friss felmérés szerint 55-en – egyelőre egyik frakcióhoz sem tartoznak, a végső felosztáshoz az ő lépéseiket is ismerni kellene – ezek mindenesetre az erőviszonyokat már nem fogják érdemben befolyásolni az Európai Parlamentben.