Orbán Gáspár uránt és nyersolajat keres Csádban – derül ki a Vsquare hírleveléből.

A csádi misszió egy két lábon járó önellentmondás, hiszen Orbán Viktor NATO-politikája az ukrajnai háborúval kapcsolatban éppen az, hogy a szövetség őrizze meg védelmi jellegét, és ne indítson vállalkozásokat a területén kívülre, miközben a magyar kormány meg 200 honvédet küld a polgárháború szélén tántorgó afrikai országba.

Erre az ellentmondásra a független sajtó és egyes ellenzéki politikusok is rávilágítottak már, de a kormány eddig nem adott érdemi választ arra, hogy miért is fontos számára a csádi kiküldetés.

Azonban nem csak a médiát, illetve a kormánnyal szemben álló politikai platformokat érdekli ez a kérdés, hanem az Orbán-rendszer belső köreiben is felvetődött már. Egy kormányzati forrás szerint az afrikai kalandot a miniszterelnök fia, zárt ajtók mögött olyan busás haszonnal járó nyersanyagok megszerzésével magyarázta, mint a nyersolaj vagy az uránérc.

Ha mindez igaz is, akkor csak további kérdéseket vet fel, hiszen nem világos, hogy Magyarország miként tudna profitálni ezekből az erőforrásokból, hiszen egyrészt messze vannak, másrészt pedig Magyarországnak nincs meg a technológiája a feldolgozásukra. Jelenleg ugyanis a magyar olajfinomítók és a paksi atomerőmű csakis az orosz nyersolajjal, illetve nukleáris fűtőanyaggal kompatibilis, ez pedig azt jelenti, hogy az ifjabb Orbán által vizionált bombaüzlet nem nagyon jöhet létre orosz közreműködés nélkül.

Ez a közreműködés egyébként már fel is sejlett a láthatáron, hiszen korábban mi is megírtuk, hogy a magyar kormány egy katonai hírszerző központot is létre kíván hozni Csádban, ami egyes szakértők véleménye szerint orosz érdekeket fog szolgálni. Mondjuk ez nagyjából abból is látszik, hogy a magyar kormány épp akkor jelent meg az afrikai országban, amikor az Nigerrel, illetve a Száhel-övezet több másik országával egyetemben éppen az Oroszországgal való kapcsolatait kezdte megerősíteni.