Kína továbbra is jelentős érdeklődést mutat az arany iránt, annak ellenére, hogy májusban és júniusban szüneteltette a vásárlást. Ez azonban csak rövid távú visszaesést mutat, az ország aranytartaléka ugyanis alacsonynak mondható az összes tartalék arányában, és a geopolitikai feszültségek továbbra is fennállnak – mondta a Reutersnek egy szakértő iparági elemzők és adatok alapján.

Peking aranyvásárlásai az elmúlt néhány hónapban nagyban hozzájárultak a nemesfém árfolyamának emelkedéséhez, a vásárlások mennyisége a közeljövőben azonban már függeni fog az áraktól is. Ettől függetlenül a folyamatos geopolitikai kockázatok várhatóan hosszú távon is fenntartják az amerikai dollárban denominált eszközöktől való eltávolodás kormányzati programját.

A kínai aranytartaléknak abszolút és relatív értékben is növekednie kell, mert jelenlegi szintje nem igazodik a világ második legnagyobb gazdaságának helyzetéhez: a nagy országok közül Kínában a legalacsonyabb az aranytartalék aránya – mondta a hírügynökségnek egy kínai bennfentes.

Hozzátette: a jelenlegi árak mellett a központi bank nem tudja fenntartani a folyamatos vásárlást, aki szerint az arany felhalmozása mögött főként az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok állnak. A kínai jegybank egyébként sosem kommentálta, miért indította újra 2022 novemberében az arany felvásárlását majdnem hároméves szünet után. Egy amerikai gazdasági elemző szerint Kínában az ingatlanszektor súlyos problémái és a tőzsdei lejtmenet is hozzájárulhatott az arany iránti élénk kereslethez – írta korábban a Portfolio.

Az arany árfolyama 2024-ben óriásit emelkedett, áprilisban egy uncia arany ára elérte a 2300 dollárt is, elemzők szerint pedig nincs messze a 2600 dolláros árfolyam sem. Az arany iránt több ország jegybankja is erősen érdeklődik: Törökország, India, Jordánia, Kazahsztán és Csehország is jelentősen emelte aranytartalékát az elmúlt időszakban.