szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ING szakértője szerint a bérnövekedés egész évben kitarthat, ami erősítheti a vállalatok áremelési szándékait, és így ár-bér spirál alakulhat ki. A tanárok bérrendezése sokat javított a számokon.

A KSH szerdán közzétett, május hónapra vonatkozó átlagkereseti adatai pozitív meglepetés hoztak – mondja Virovácz Péter, az ING Bank elemzője, hiszen májusban megtört a korábbi lassuló trend, és ismét 14,8 százalékra gyorsult a bérnövekedés éves alapon.

Az év eleji várakozások egyelőre nem igazolódtak: sem az, hogy a bérnövekedés üteme inkább a garantált bérminimum változásához (+10 százalék) igazodik majd, sem az, hogy az év elején látott gyors emelkedés csak a 2023-as változások áthúzódó hatása lenne. Az év eleji vállalati felmérések szerint a cégvezetők és a munkaügyi osztályok 5-10 százalék közötti béremelésre készültek, de a valóság ezeket a terveket felülírta – teszi hozzá a szakember.

A KSH szerint 652 ezer forint volt májusban a bruttó átlagkereset

Ez 14,8 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti átlagot. A reálbérek 10,4 százalékkal nőttek.

Bár a munkaerőpiac feszessége enyhült, és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma alacsonyabb, mint egy évvel korábban, az megállapítható, hogy 2024 januárjához képest emelkedett a létszám. A vállalatok munkaerőpiaci kereslete továbbra is jó alkupozíciót biztosít a munkavállalóknak, és az új belépők és a munkahelyet váltók egyre magasabb bért tudnak kiharcolni.

Virovácz ugyanakkor megjegyzi: a növekedéshez hozzájárulhatott a gazdaság kifehérítése is, ami tükröződik a költségvetés munkaerőhöz kapcsolódó adó- és járulékbevételeiben is. Azonban a magas bérdinamika nem csapódik le a fogyasztásban és így az áfabevételek alakulásában sem – teszi hozzá.

A növekedés motorja elsősorban az állami szféra és a nonprofit szektor bérrendezése, és mindkettő esetében a a tanári fizetések emelése játszik jelentős szerepet. A költségvetési szektorban 18,5 százalékos a béremelkedés éves üteme, a nonprofit szférában pedig 19 százalékos.

Ezzel szemben a vállalati szektorban „csak” 13,5 százalékos az átlagbér növekedése, ugyanakkor itt is jelentős gyorsulás volt megfigyelhető az előző hónapok bérkiáramlásához képest. A friss adat messze felülmúlja az év eleji várakozásokat, miszerint az év közepe felé már az egy számjegyű tartományba süllyedhet a versenyszféra bérdinamikája.

Ár-bér spirál alakulhat ki

Az ING elemzője az adatok alapján úgy véli, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában az érdemben 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat. Eközben a háztartások költési hajlandósága növekedik, a kereslet erősödése pedig „növelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is” – mondja a szakértő.

Ezek a folyamatok akár ár-bér spirál kialakulásához is vezethetnek – teszi hozzá. Meglátásuk szerint a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérek alakulását is figyelnie kell a jövőbeni kamatdöntések során. Éppen ezért volt szerinte meglepetés, hogy „a júliusi kamatdöntés során a jegybank nem adott hangot ezzel kapcsolatos aggodalmának, és az óvatos és türelmes megközelítés ellenére júliusban kamatot vágott”.

Felzárkózás a visszaesés után

A versenyszférán belül a feldolgozóiparban hosszú idő után először volt átlag feletti a bérnövekedés üteme, ami részben egyszeri bónuszokkal, részben érdemi létszámcsökkenéssel magyarázható, amely során átlag alatti fizetésű embereket bocsátottak el.

Az átlagbér és a mediánbér közötti bérolló is tovább szűkült, ami részben a minimálbér emelésének és a gazdaság fehéredésének eredménye. Emellett a rendszeres keresetekben is dinamikus a növekedés, tehát nem kizárólag az egyszeri juttatások tartották magasan májusban a béremelkedés ütemét.

Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,1 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát az év egészében így akár 7 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 4 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje. Vagyis inkább egy felzárkózás zajlik a 2023-as visszaesés után.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!