Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét, jelenleg a hatóságoktól várják a részletes válaszokat. “Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni. Fokozott figyelemmel követjük a helyzetet, szoros kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – írta Facebook-oldalán a EB magyarországi képviselete.

Hozzátették, az Európai Unió már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek.

A poszt vélhetően azért született meg, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden egy bejegyzésben arról írt, hogy már több mint egy hete annak, hogy Szlovákiával közösen kezdeményezték az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt.

“Eltelt több mint egy hét és az Európai Bizottság nem tett semmit. Hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat” – tette hozzá.

Szijjártó Péter július közepén jelentette be, hogy a Lukoil nem szállít kőolajat Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője pedig korábban közölte, nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre – írja az MTI.

Olof Gill szerint a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület “döntést fog hozni”.

Megjegyezte, az uniós bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az EU olajellátására. “Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében”, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta a szóvivő.