Nagy Márton múlt héten az Indexnek adott interjújában „fogyasztási puzzle-t” és „óvatossági motívumot” emlegetett, amikor megpróbálta megmagyarázni a 2024-ben eddig mért gyászos GDP-adatokat. Az első negyedévben mindössze 0,7 százalékkal bővült a GDP, míg a másodikban 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az azt megelőző negyedévhez képest, pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány tavaly decemberben azt ígérte, hogy az idei év már a növekedés éve lesz.

Nagy szerint elsődlegesen az orosz-ukrán háború miatt alacsony a lakosság fogyasztása, szerinte az a kérdés, hogy a reálbérek növekedését miért nem követi le a fogyasztás élénkülése. Erre néhány nappal később újabb megoldást talált, amikor arról beszélt, hogy a magyarok túl sokat költenek külföldön, illetve vásárolnak külföldi webshopokról, külön kiemelve a Temut.

A GKI ezért megvizsgálta, régiós összevetésben (tehát a hasonló geopolitikai kockázatoknak kitett országokhoz képest) valóban olyan alacsony-e a magyar háztartások fogyasztása, mint ahogy a kormány sugalmazza. A kutatócég a nagy kilengésű havi adatok helyett 2019-től indulva, negyedéves bontásban vizsgálta az eredményeket.

Jó évek, rossz évek mindenhol

2019 a hazai háztartások fogyasztását tekintve nagyszerű év volt, egy év alatt 4,4 százalékkal nőtt a mutató. Az ezt követő Covid-válság azonban óriási szűkülést hozott, 2019 első negyedévéhez képes a mélyponton, azaz 2020. második negyedévében közel 10 százalékot esett a fogyasztás. Ez nagyobb visszaesés, mint a románoknál vagy a szlovákoknál volt, de kicsit kisebb, mint a cseheknél vagy a lengyeleknél. Bár Csehország fogyasztási szintje azóta sem érte el a válság előtti időszakban tapasztaltakat, a legtöbb európai ország fogyasztása magára talált.

Fogyasztás_GKI

GKI Gazdaságkutató Zrt.

A románok szintén kilógnak a sorból, itt sem az óriási gazdasági fejlődést, sem az ezzel párhuzamosan szárnyaló fogyasztást nem tudta hosszú távon megtörni a háború.

Más a helyzet Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon: itt az energiaválság erőteljesen érezteti hatását, a szomszédunkban 2022 februárjában kitört háború óta nem igazán talál magára a fogyasztás. Érdekesség, hogy nálunk szinte százalékra pontosan ugyanúgy változott a fogyasztás az előző 5 évben, mint a lengyeleknél, illetve az ötödik év végére magasabb növekményt értünk el, mint a szlovákok.

Távolról vizsgálva a képet tehát látható, hogy a magyar fogyasztás semmilyen szempontból nem különös – állapítja meg a GKI elemzése. Válságok idején csökken, konjunktúra idején nő, de a háztartások alapvetően simítják fogyasztásukat, a megszokott életszínvonalat próbálják fenntartani, és a reáljövedelem növekedésüknek csak egy részét költik többletfogyasztásra.

Az idei béremelési szándékok és a várható infláció alapján 4 százalék körüli reálkereset emelkedés lesz 2024-ben, ami a várható 3-4 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedéshez képest nem kirívó – fogalmaznak a GKI szakértői. A torzítást itt is, ahogy a megtakarításoknál, az erős áthúzódó hatás okozza (ezzel együtt jön ki a KSH 9 százalékos reálkereset emelkedése).

Tehát rövidtávon valóban érdekes és fontos dilemma a gyengélkedő hazai fogyasztás, de hosszútávon, illetve a hozzánk hasonló országokhoz viszonyítva mindez átlagosnak mondható. Végső soron 5 év leforgása alatt 9,8 százalékkal, évente tehát mindegy 2 százalékkal bővült a háztartások fogyasztása, ami megfelel a régiós trendnek – zárul a GKI elemzése.