A lapnak nyilatkozva Szabados Richárd elmondta: „a kkv-szektor kulcsfontosságú a gazdaság hosszú távú, fenntartható, egészséges növekedése szempontjából, és a nemrégiben aktualizált KKV Stratégiában, valamint a Versenyképességi Stratégiában kidolgozott célok mentén haladunk”.

Elmondása szerint el akarják érni, hogy a magasabb növekedés minél nagyobb részét állítsák elő a kkv-k. Legelőször a beruházások ösztönzésére fókuszálnak, és elemzik, a Nagy Márton által az elmúlt időszakban előszeretettel emlegetett „fogyasztási puzzle+ miként befolyásolja a kkv-kat érintő fogyasztási keresletet.

Az NGM a szabályozást is átalakítaná. „Ha megkérdezzük a vállalkozásokat, cégvezetőket, a magas adminisztrációt, a túl bonyolult programokat, a nehezen elérhető információkat említik első körben. Összességében egy olyan érzése lehet a vállalkozónak, mintha nehezített terepen kellene boldogulnia” – fogalmazott Szabados. Szerinte a célzott támogatási programoknak „rettentő egyszerűeknek kell lenniük”.

A harmadik fontos terület a humántőke-menedzsment, mert a kormányzat nem foglalkozik eleget a menedzserekkel és a cégtulajdonosokkal. „Azt vizsgáljuk meg, hogy milyen háttere van a vállalkozásvezetőnek, honnan érkezett, miért vágott bele a vállalkozásba, ki segítette őt, hol tart a generációváltás folyamatában” – mondta az államtitkár.

Egy kérdésre reagálva azt is elmondta: a vállalkozói szövetségek bevonása nélkül nem lehet semmilyen, kkv-kat érintő stratégiát lebonyolítani, szeretnék igénybe venni ezen szervezetek ügyfélelérését, „hogy a cégek akár rajtuk keresztül nyújtsanak be igényeket, vagy adott esetben ezeken a pontokon tudják kitölteni azokat az űrlapokat, vagy támogatási igényeket, amiket a későbbiekben útnak indítunk”.

Számítanak egyúttal az MNB, illetve az egész bankszektor támogatására: „első lépéseim között szerepel majd a kereskedelmi bankok vállalati üzletágainak bevonása és szeretnénk a nemzeti bankban felhalmozódott tudást is alkalmazni” – tette hozzá az államtitkár.

Az NGM-en belül négy fő célkitűzést fogalmaztak meg a kkv-k felzárkóztatására 2030-ig. Az első, hogy a kkv-k beruházási aránya 30-ról 40 százalékra növekedjen, a második, hogy a kkv-k exportaránya a jelenleg 5 százalék körül stagnáló állapotról 7 százalékra emelkedjen. „Az egy foglalkoztatottra eső GDP összeg a kkv-knál a 2020-as 19 ezer euróról 28 ezer euróra emelkedjen 2030-ra”, ami nagyságrendi változást jelentene a termelékenységben. Végül pedig a kis- és középvállalatok hitelpenetrációját a jelenlegi 13-17 százalékról 20 százalékra emelnék, ami már európai viszonylatban is jónak számítana.

Miből?

A kormány jelenleg is dolgozik az őszi gazdaságélénkítő akcióterven, amely során szóba kerülhet akár a Széchenyi Kártya beruházási hitelének kamatcsökkentése is, de ez még nem végleges döntés. A program másik eleme az exportképes vállalatok támogatása is. „Nemcsak a már exportáló cégeket célozzuk meg, hanem azokat is, akik még nem exportálnak, vagy csak kis mértékben. Magyarország exportvezérelt gazdaság, ezért kulcsfontosságú az export alakulása. Az EXIM-nél új termékekkel készülünk, amelyek az exportösztönzést és a külföldi befektetéseket segítik, kifejezetten a kkv-k számára” – fogalmazott Szabados Richárd. Hozzátette: ezzel párhuzamosan tőkeemelési programokat is indítanak főként a közepes méretű vállalkozások körében, mert ez javítaná a versenyképességüket.

A nagyvállalati program mintájára szeretnék megalkotni a kkv-k számára is az eszközberuházási programot, jelenleg egy 50 százalékos intenzitású eszközbeszerzési program indításán gondolkodnak. A GINOP Plusz alatt futó programok megmaradnak, a KKV Technológia Plusz programot pedig a fővárosra is kiterjesztenék.

Szabados szerint nagyon sok EU-forrás igénybe vehető, a kkv-k azonban az alacsony megrendelési volumen és kapacitás-kihasználtság miatt nem tudják ezeket felhasználni. „Ha kicsit a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedés és a megrendelésállomány felfutna, akkor lenne helye ezeknek a forrásoknak, ezért jelenleg nem az EU-s források elérhetősége az akadály”. Szabados szerint ez a kapacitáskihasználatlanság nem magyar jelenség, máshol is érzékelhető az uniós tagállamok között.

A program egyes, EU-s forrásokra épülő elemei az államtitkár szerint már idéntől elérhetőek lesznek, a költségvetési hátterű programoknál viszont meg kell várni a 2025-ös büdzsé novemberi elfogadását.