„A sajtóban megjelent egyes állítások kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja a figyelmet az adatok megfelelő és körültekintő értelmezésére” – így kezdődik az a sajtóközlemény, amelyet az NGM közzétett néhány órával azután, hogy kijöttek a hírek a friss kiskereskedelmi adatról. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis arról tett közzé számokat, hogy egy hónap alatt 1,2, a tavaly ilyenkorihoz képest pedig 3,6 százalékkal nőtt a bolti forgalom. Ehhez viszont az NGM sikerkommunikációja mellé azt hozzátették elemzők és a média is, hogy már hónapok óta stabilan a 2021-es szint fölött egy kicsivel ragadt be a kiskereskedelem.

Az NGM ezt kritizálta most a közleményében. Szerintük a 2021-essel azért nem korrekt összehasonlítani az idei adatokat, mert az a Covid utáni felpattanás éve volt, amikor sokan a járvány és a bezártság alatt elhalasztott fogyasztásukat pótolták, ez pedig „a volumen ugrásszerű bővülését okozta”, vagyis torz bázist ad.

Az persze igaz, hogy kiugróan jó vagy extrémen rossz éveket nem érdemes összehasonlítási alapnak választani, de azért 2021 nem valami soha nem látott megugrást hozott: abban az évben összességében 3,5 százalékkal volt csak nagyobb a forgalom, mint 2020-ban, onnan 2022-re pedig még 5,3 százalékos növekedést is mért a KSH.

Az NGM szerint az igazi összehasonlítási alap 2019 lehetne. Márpedig az öt évvel korábbinál idén eddig már 3 százalékkal nagyobb a forgalom – hogy ez mekkora siker, azt mindenki döntse el maga.

A kiskereskedelem összteljesítménye idén pontosan a 2021-es átlagon tartózkodik, ami mutatja, hogy a gazdasági alapfolyamatok még mindig gyengék – kommentálta a számokat Virovácz Péter, az ING elemzője. Egy hónapja ilyenkor a szeptemberi adat „hideg zuhanyként érte az elemzői közösséget”, most már látjuk, hogy októberben az akkori visszaesést sikerült korrigálni, de tényleg csak ennyi történt – írta. Az elemző szerint az látszik, hogy a fogyasztás bővül, csakhogy ebből a kiskereskedelem nem tud profitálni, mert az emberek inkább élményekre költenek.