Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Azt már megszoktuk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nagyon lelkes közleményeket ír a legtöbb fontos gazdasági statisztika megjelenése után, de most, amikor kijöttek a kiskereskedelmi adatok, az NGM azzal is foglalkozott, hogy azoknak üzenjen, akik szerint eddig nem volt jó a helyzet. Mint írták:
„Az adatok ismét rácáfoltak a politikai és szakértői huhogókra.”
A friss KSH-adat szerint ugyanis idén októberben 3,6 százalékkal nagyobb volt a bolti forgalom, mint tavaly ilyenkor, a rendkívül rossz szeptemberhez viszonyítva pedig 1,2 százalékos volt a növekedés.
Ha huhogónak akarjuk nevezni azokat, akik szerint eddig nem volt jó a helyzet, akkor ezt a besorolást kell, hogy megkapja Nagy Márton és nagyjából a teljes magyar kormány is: a nemzetgazdasági miniszter rendszeresen azzal magyarázza a gazdaságunk rossz teljesítményét, hogy az emberek a reálbérek emelkedése ellenére nem merik nagyon költeni a pénzüket, így aztán nem pörög fel a gazdaság. Eközben viszont elemzők is arról beszélnek, hogy regionális szinten nem rossz a magyar fogyasztás növekedése, és a héten kiadott friss GDP-adat részleteiből is az látszik, hogy nem ezzel van az igazán nagy baj, hanem a cégek beruházásainak zuhanásával.
Az NGM most azt már leírta, hogy „vége az erős óvatossági motívumnak”. Azt is hozzátette a minisztérium közleménye, hogy „hazánkban magasabb ütemben nő a boltok forgalma, mint Ausztriában, Németországban, Lengyelországban vagy Szlovéniában”.
A magyar kiskereskedelmi forgalom idén az első tíz hónapban 2,1 százalékkal magasabb, mint 2023 azonos időszakában. Ha viszont nem a kimondottan rossz 2023-hoz viszonyítjuk, akkor az látszik, hogy tartósan beragadt a szám 1-1,5 százalékkal a 2021-es szint fölé. Az októberi adat még ehhez képest is rosszabb, az 1,8 százalékkal van a három évvel ezelőtti alatt.
