“Mennyire lenne jó üzlet, hogy van az embernek egy lakása, azt valaki átveszi 99 évre, de bérleti díjat nem fizet, és azt sem garantálja, hogy legalább a konyhát felújítja?”

– ezzel a kérdéssel indította Vitézy Dávid a Nyugati pályaudvarhoz összehívott sajtótájékoztatóját hétfő kora délután.

Vitézy a MÁV azon pályázatáról fejtette ki véleményét, amely 2025-től 2124-ig magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok és számos vidéki pályaudvar ingatlanjait, a kiírás szerint fejlesztési céllal. A program fő problémái: a tender januárban már le is zárulna, érdemi egyeztetés nem előzte meg, és a pályázóknak különösebb garanciákat sem kell vállalnia. A kezdeményezés viszont keresztbe tehet pl. a Nyugati pályaudvarhoz tervezett közpark létesítésének is. A pályázatról bővebben itt írtunk:

A MÁV-os programot Vitézy már a 24.hu-nak nyilatkozva és a saját Facebook-posztjában is erős jelzőkkel illette. Azt mondta, egy ilyen tender “Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne”.

A sajtótájékoztatón se fogta vissza magát, de előbb élőben is felsorolta a kiírás szerinte legproblémásabb részeit: azt, hogy a kiírók ellenértéket nem kérnek a hasznosítótól, annak semmilyen kötelezettséget nem kell vállalnia arról, hogy pl. felújítja a peronokat, fejleszti a pályaudvart. Vitézy szerint “szabad a gazda alapon” adják oda az értékes ingatlanokat a pályázóknak.

A politikus a helyzetek hasonlósága miatt felhozta, hogy a Fidesz annak idején szerinte jogosan kritizálta a Gyurcsány-kormányt, mert ugyanezt csinálták ők a ferihegyi reptérrel, de nagy különbség volt, hogy ott legalább elég magas koncessziós díjat fizetett a koncesszor. “Ez ugyanaz a modell, csak a hasznosítók még nem is fizetnek”, mondta, majd kitért arra, hogy a MÁV oldalán található iromány egy összesen 7 oldalas felhívás, ami a fontossághoz mérten szerinte “elég nevetséges dokumentum”.

A program 99 éves időtartamát azzal kritizálta, hogy “amikor Lázár János már csak rossz emlék lesz a MÁV életében”, akkor is azzal fogunk szembesülni, hogy egy magánfejlesztővel kell majd folyamatosan alkudozni azon, hogy bemehet-e az állam a MÁV-os területekre fejleszteni. “Százéves távban nem tudunk előre gondolkodni, nem tudjuk, milyen fejlesztések kellenek majd, de bebetonozzuk az állapotokat” – mondta. Itt is történelmi példával élt: a Lánchídnál kikötötték, hogy 80 évig nem lehet a közelében új Duna-hidat építeni, ezért nem épülhetett fel sokáig a Margit-híd sem. Ezt azzal oldották meg végül, hogy 1870-ben államosították a Lánchidat.

Vitézy szerint lehet magántőkét bevonva fejleszteni, de ehhez kell közös vízió és részletes követelményű pályázat – de ez így szerinte a közvagyon kijátszása 99 évre, a MÁV aranytartalékainak kijátszása Budapest kellős közepén. Szerinte ilyen gazdálkodás a városi közterekkel teljesen idegen az európai modelltől, Bécsben például a vasút és a város együtt találta ki, hogy milyen városrészek épüljenek a pályaudvar körül, a magántőke és közszféra együttműködése pedig alapos várostervezésen alapult.

“Egyfajta végkiárusítás zajlik most, ebbe nem lehet belenyugodni” – mondta. Mivel a pályázatról sem a fővárossal, sem a hatodik kerülettel nem volt egyeztetés, Vitézy azt sejti, hogy “Lázárék” senkivel sem egyeztettek. Vitézy elmondta, hogy a Podmaniczky Mozgalom minden létező eszközzel megakadályozná a MÁV-pályázatot, most vizsgálják, hogy milyen jogi és politikai eszközök állnak rendelkezésre.

Vitézy végül azt mondta, nem túlzás, évszázados jelentőségű kérdés, hogy mi történik a pályaudvarokkal és területeikkel, és

“ez semmi más, mint Lázár egy évszázadra szóló budapesti ingatlanpanamája.”