„Donald Trumpnak igaza van, amikor azt mondja, hogy nem költünk eleget védelemre” – mondta Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az európai országoknak a katonai kiadásuk növelésével fel kell készülniük a legrosszabbra – hangsúlyozta az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján.

Az Európai Bizottság észt alelnöke szerint „Oroszország három-öt éven belül próbára teheti az EU védekezőképességét” – utalt a kezében lévő hírszerzési adatokra. Azt is kiemelte, hogy Oroszország három hónap alatt több fegyvert és lőszert gyárt, mint az EU tagállamai egy egész év alatt összesen. A korábban a német védelmi miniszter által is többször hangoztatott adat jól mutatja, hogy az európai hadiipar a gyorsan növekvő védelmi kiadások és nagy, hosszú távú megrendelések hiányában nem bővíti kellő ütemben a gyártókapacitását.

Kallas szerint nemcsak tagállami, hanem EU-s szinten sincs elég forrás allokálva védelemre. A következő évtizedben az EU-nak legalább 500 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy versenyképes maradjon a védelem területén, és eddig csak mintegy 13 milliárd eurót különítettek el a védelemre és biztonságra az EU 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetésében (ami a teljes költségvetés 1,2%-át teszi ki).

„Szükségünk van a tagállamok és a magánszektor beruházásaira, de a közös európai költségvetésből is. Többet kell költenünk, mint 1%-ot” – mondta az EU vezető diplomatája.

Az EDA legutóbbi jelentése szerint az európai védelmi kiadások mértéke minden fontos szegmensben több évtizedes rekordot döntött 2023-ra, ám a még ennél is jóval magasabb, 2024-es becslések is elmaradnak az elvárt és szükséges számoktól – mutatta ki a jelentés. Az EU tagjai 2022-höz képest tízszázalékos emelést felmutatva 2023-ban 279 milliárd eurót költöttek katonai célokra, míg a 2024-re vonatkozó becslések már 326 milliárd eurót prognosztizálnak. Ez azonban még így sem felel meg az elvárt két százaléknak, az EU tagállamai tavaly átlagosan a GDP-jük 1,9 százalékával egyenlő összeget fordítottak katonai célokra.

Ezzel szemben a háborúzó Oroszország a GDP-je kilenc százalékát áldozza védelmi kiadásra – állítja a főképviselő. A 32 NATO-tagállam 2014-ben vállalta, hogy 10 éven belül, tehát 2024-ig a GDP legalább két százalékára tornázza fel védelmi kiadásait, amit jelenleg is csupán 24-en teljesítenek. A nyolc elmaradó állam közül Spanyolország, Portugália, Olaszország, Németország és Belgium esetében hibádzik a legtöbb forrás nominálisan.

Az újabban legalább három, sőt öt százalékot is emlegető Trump 2018-ban vetette fel, hogy a kétszázalékos elvárást meg kellene duplázni, de ettől az elképzeléstől különbözők is léteznek, két dolog tűnik biztosnak: valamennyivel emelve lesz, és erről az idei hágai csúcstalálkozón állapodnának meg.

Mark Rutte, aki decemberben azt mondta, hogy az európai polgároknak áldozatokat kell hozniuk, például a nyugdíj-, egészségügyi és biztonsági rendszerek csökkentését, hogy több forrás mehessen védelemre. Trump mostanában ismételt ötszázalékos követelése nem tűnik reálisnak. Jelenleg az öt százalékhoz közelítő Lengyelország vezet, az USA 3,4 százalékon áll, tehát még Washington sincs a közelében. Litvánia 2026-tól a GDP öt százaléka fölé emeli a jelenleg három százalékon álló védelmi kiadásait – jelentette be Gitanas Nauseda elnök a napokban, így hamarosan Litvánia katonai kiadásai lehetnek a legmagasabbak.

A magyar védelmi kiadások várható összegéről, ami 2025-ben elmaradhat a GDP két százalékától, itt írtunk bővebben.

Az öt legnagyobb nominális védelmi kiadással rendelkező európai állam (Németország, Egyesült Királyság, Lengyelország, Franciaország és Olaszország) védelmi miniszterei múlt héten a Varsó környéki találkozójuk után jelezték, hogy míg igyekeznek többet költeni katonai kiadásokra, a frissen beiktatott Donald Trump által emlegetett GDP öt százalékával egyenlő ráfordítást irreálisan magasnak tartják.

A védelmi miniszterek megvitatták Trump GDP-százalékos követelését, amit ugyan senki nem teljesít, de mindenki elismeri, hogy valamilyen mértékű emelés szükséges lenne. Boris Pistorius német védelmi miniszter megkérdőjelezte a kizárólag a százalékokra való összpontosítás hasznosságát, és felhívta a figyelmet, hogy Trump javaslata ellenére még mindig két százalék a hivatalosan elvárt összeg.

„Egyszerűen úgy gondolom, hogy a százalékokról szóló statisztikai vita nem igazán segít, ha végső soron nem vezet annak megvalósításához, amit a NATO közösen elfogadott” – mondta.