Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„A megváltozott piaci környezethez igazítunk egy bevált zöldenergia-támogatást” – ezzel a címmel kiadott sajtóközleményében tudatta péntek este az Energiaügyi Minisztérium, hogy
egy azonnal hatályba lépő kormányrendelettel 2029-ig befagyasztották a naperőművektől átvett áram árát.
A rendelet január 31-én este tíz körül jelent meg, egy órával később pedig már hatályba is lépett, a minisztérium közleménye pedig terjedelemben messze meghaladja azt – hosszan sorolja Lantos Csabáék általuk vélt érdemeit, mígnem két, igen terjedelmes bekezdés után sikerül kibökni a lényeget, gondos propagandába csomagolva:
„A hazai vállalkozások rezsinövekedésének fékezése érdekében egy új kormányrendelet 2025-től 2029-ig rögzíti az átvételi árakat, eltérve az eddigiekben alkalmazott inflációkövető ármegállapítási módszertől.”
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az átvételi árak már nem fogják követni az inflációt a jövőben, hanem fixek lesznek. A rendelet szövegében konkrétan az áll, hogy „a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak”, ez pedig azt jelenti, hogy az átvételi árak egyáltalán nem fognak nőni. Hogy pontosan meddig is? Írtunk korábban egy 2029-es dátumot, de a rendelet szövegéből kiolvasható egy másik, kifejezetten nehezen meghatározható időpont is: „a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig”. A rendeletben azonban szerepel egy olyan kitétel is, hogy ha az éves infláció hat százalék fölé ugrik, akkor a befagyasztás hatályát veszti.
