Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A háztartási eszközök száma után az élelmiszerek fogyasztására vonatkozó adatokkal próbálja igazolni Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője azt az állítását, hogy Magyarországon egyszerűen megszűnt a szegénység. Sebestyén legújabb Facebook-bejegyzésében a KSH a háztartások egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztásának mennyiségére vonatkozó adattábláját elemezte rugalmasan.
Sebestyén érvelése a következő: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások egyes élelmiszerekből 2020-ban többet fogyasztottak, mint 2010-ben, sőt, többet, mint 2010-ben a magasabb jövedelmi ötödökben lévők, ez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy jobban is élnek, azaz felzárkóztak a középosztályhoz, Magyarországon megszűnt a szegénység.
A logikai buktatót az jelenti, hogy a Sebestyén által szemléltetett adatok és az általa levont következtetés között semmilyen összefüggés nincsen. Ahhoz, hogy ezt megállapítsuk, nem kell semmilyen közpénzen felfuttatott think tank műhelyvezetőjének, de még csak közgazdásznak sem lenni, elég a posztban elsőként hivatkozott számsort – a fogyasztott tojás mennyiségét – megnézni:
- Sebestyén arról ír, hogy a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 2020-ban átlagosan 151 tojást fogyasztottak évente, 35 százalékkal többet, mint 2010-ben. Ez igaz.
- Sebestyén szerint ezzel a 2020-as legszegényebbek 2010-ben a negyedik jövedelmi negyedben lettek volna. Ez nem igaz, mivel a jövedelmi ötödöt nem a fogyasztott tojások száma határozza meg, hanem a jövedelem, mint arra az elnevezés is utal. Az viszont igaz, hogy a 2020-ban a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók hozzávetőlegesen annyi tojást fogyasztottak, mint tíz évvel korábban a negyedik jövedelmi ötödbe tartozók.
- Sebestyén azt is írja, hogy “2020-ban a szegények úgy éltek, mint 2010-ben a középosztály”. Csakhogy a 2020-as legszegényebbek több tojást fogyasztottak annál is, amennyit a 2020-as második (122), harmadik (150) vagy akár negyedik (149) jövedelmi ötödbe tartozók – vagyis Sebestyén érvelése szerint
2020-ban a legszegényebbek jobban éltek, mint azok, akiknél szegényebbek.
Ezzel az elemzőnek sikerült tovább fokoznia korábbi állítását, amely szerint a 2020-as szegények még csak a 2010-es gazdagoknál éltek jobban, mivel több telefonjuk és autójuk volt. Azt pedig már lábjegyzetként érdemes megjegyezni, hogy Sebestyén 2020-as adatokra hivatkozva próbálja bizonyítani, hogy Magyarországon megszűnt a szegénység, miközben a legjobban nélkülözők helyzete az azóta eltelt fél évtizedben is csak egyre kilátástalanabb lett.
