A magyar fiatalok 57 százalékának van megtakarítása, ami az előző néhány negyedévhez képest hibahatáron belüli emelkedés jelent – mutatta be a K&H a 2024 végén készült, a 19–29 év közöttiek körében reprezentatív kutatását. Ez leginkább hosszú távon jelent növekedést: 2019 előtt volt rendszeresen 50 százalék alatti ez az arány.

Rosszabb a helyzet, ha nem azt nézik, hogy kinek van félretett pénze, hanem azt, hogy ki tudta most növelni a megtakarításait: a megkérdezettek 50 százaléka a megvizsgált időszakban egy fillért sem tudott hozzátenni a tartalékához (már ha egyáltalán volt neki tartaléka) – egy negyedévvel korábban ez az arány még csak 39 százalék volt.

Nem mostanában lesz tele sokak perselye

pexels.com

Sokan vannak, akik néha tesznek félre pénzt, de csak rendszertelenül tudnak. 2024 utolsó negyedévében a fiatalok 25 százaléka volt képtelen rendszeresen takarékoskodni. Itt nagyon komoly a nemek közötti szakadék: a nők 32 százaléka nem spórol, a férfiaknál csak 19 százalék ez az arány. Ezt az eltérést az okozhatja, hogy a nők sokkal kevesebbet keresnek, a kutatás szerint a férfiak átlagos nettó jövedelme  havi 261 ezer forintot tett ki, szemben a nők 205 ezer forintjával.

Az ország keleti részén a legalacsonyabbak a jövedelmek, így aztán ott a fiatalok 34 százaléka nem tud félretenni pénzt.

A megkérdezettek 14 százaléka azt mondta magáról, hogy rendszeresen spórol, de ezt nem tudja havonta megtenni. A fiatalok közel ötöde, 18 százaléka pedig kizárólag akkor tud spórolni, ha nagyobb összeghez jut: ez leginkább a kisebb városokban élő huszonévesekre jellemző.

A hónap elején a fiatalok 28 százaléka tesz félre, 15 százalékuk pedig megvárja a hónap végét, ami akkor megmarad, az megy a tartalékba.