Tavaly összesen 1,4 millió darab egynapos e-matricát értékesítettek személygépjárművekre (D1 kategória) – tudta meg a HVG a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatótól (NÚSZ). A magyar autósok (technikailag a hazai honosságú autók tulajdonosai) 404 ezer darabot vásároltak, míg külföldiek egymillió darabot. Ezzel a magyarok körében az egynapos matrica volt az ötödik, míg a külföldiek körében a harmadik legnépszerűbb jogosultságtípus.

Alig valakinek éri meg, mégis veszik

Az egynapos matricákat tavaly április 1-től vezették be, uniós kötelezettség alapján. Az árukat az uniós rendelet által engedélyezett maximumban, az éves országos matrica árának 9 százalékában határozták meg (motorra 4,5 százalék).

Az árazást akkor meglehetősen sok kritika fogadta. Egyrészt a szomszédos országokhoz képest drága, másrészt drága az egyéb hazai jogosultságokhoz képest:

• Nem sokkal olcsóbb, mint egy heti (10 napos) matrica, a különbség 2024-ben 1250 forint volt a D1 kategóriában.
• Két egynapos matrica árából majdnem pontosan kijön egy havi országos matrica.
• Egy vármegyei (éves) matricánál csak 1510 forinttal volt olcsóbb.

Ehhez képest az eladott 1,4 millió darab nem mondható kevésnek. Hiszen a fentieket szem előtt tartva

a hazai autósoknak igazából csak akkor éri meg egynapos matricát választani, ha útjuk legalább két megyét érint és biztos, hogy csak egynapos.

Minden más esetben racionális hosszabb időtartamra érvényes országos vagy (éves) megyei matricát választani – utóbbi esetben a csekély árkülönbségért cserébe nem kell új matricát venni, ha valamikor az évben még abban a megyében járna az autó.

Hasonlóan

a külföldieknek is csak akkor éri meg igazán az egynapos matricát választani, ha csak egynapos az útjuk, és földrajzilag hosszabb – esetükben az ilyesmi vélhetően gyakoribb, vélhetően sokan csak keresztülautóznak az országon, és nem jönnek vissza 10 napon belül.

Persze lehetséges, hogy – különösen a külföldiek körében – sokan nem számolgatják végig, milyen jogosultságot érné meg leginkább vásárolni, esetleg – ez pedig inkább talán a hazai autósokra jellemző – inkább fizetnek az aktuális alkalommal valamivel kevesebbet, minthogy valamivel drágábban hosszabb ideig érvényes jogosultságot szerezzenek, ha nem biztos, hogy szükség lesz rá.

A hazai járműveket tekintve az egynapos autómatrica volt az ötödik legkelendőbb – ami azt jelenti, hogy az autós (D1) kategórián belül ez volt a legnépszerűtlenebb. Ugyan nem sokkal kevesebbet adtak el belőle, mint éves országos jogosultságból, de közelébe sem értek az értékesítések a heti vagy az (éves) megyei matricáénak. A megyei matrica népszerűsége érthető, bizonyosan ezt választják, akik egy megyén belül ingáznak, vagy akik gyakran mozognak ugyanazokban a megyékben (például rokonlátogatás céljából).

A heti országos matrica tipikus felhasználási esetének már inkább az egyedi, de hosszabb út (például nyaralás) tűnik – ebben a felhasználási esetben lehetne olcsóbb alternatíva (két darab) egynapos matrica. Már ha a matrica olcsóbb volna. De nem az, és láthatóan nem is versenytársa a heti matricának.

A külföldiek körében azonban versenyképes legalább a jóval drágább havi matricával – miközben a heti jogosultság értékesítései ebben a körben is magasan dominálnak.

A török és ukrán kamionok tényleg sokat mennek Magyarországon

A tehergépjárművek nem az e-matrica-rendszerben vásárolnak úthasználati jogosultságot, hanem használat alapján fizetnek. A külföldi járművek után a magyar államnak több bevétele keletkezett tavaly (is), mint a hazaiak után – igaz, csak kevéssel.

Ami egyfelől örvendetes, ahogy a kormány alkalomadtán rá szokott mutatni, nagyobbrészt a külföldiek finanszírozzák így a gyorsforgalmi úthálózat fenntartását és fejlesztését.

Másfelől a külföldi tehergépjárművek többet mennek Magyarországon, mint a hazaiak. Ennek egy része természetesen tranzit, a járművek csak áthaladnak Magyarországon. A külföldi szállítmányozók azonban magyar belföldi és unión belüli fuvarokat is bonyolítanak, a helyzetet a hazai érdekképviseletek régóta nehezményezik. Egész pontosan főleg az unión kívüli fuvarozók működését a hazai piacon: nekik ugyanis – legyenek ukránok, törökök – sokkal lazább szabályoknak kell megfelelniük, mint az uniós fuvarozóknak egyebek mellett a kötelező pihenőidőt, a járművek környezetvédelmi besorolását tekintve. Ráadásul a szóban forgó országokban sokkal olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon. Így

ezek a fuvarozók értelemszerűen olcsóbban tudnak dolgozni, a hazai fuvarozók nem képesek velük versenyezni.

Ahogy a NÚSZ által kiadott bevételi adatokból látszik, a magyar utakon az uniós országok közül a román, a lengyel és a bolgár teherautók mennek legtöbbet. Az EU-n kívüli (úgynevezett harmadik) országokból a szerb, török és ukrán fuvarozók járnak sokat.