Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Még 2014-ben Moldovában óriási botrány bontakozott ki. Egy Ilan Sor nevű üzletember szerzett irányítást három kereskedelmi bank felett, majd ezek mindenféle bonyolult struktúrákon keresztül addig csorgatták ide-oda a betétesek pénzét, amíg az szőrén-szálán eltűnt. Útközben az állami egészségbiztosítási társaság 140 millió dollárjának is lába kelt, a teljes veszteség pedig elérte az 1 milliárd dollárt, ami akkor Moldova GDP-jének 12 százaléka volt. A főbűnös elmenekült, jelenleg Oroszországban él, de mindezek nyomán két moldáv kormány is megbukott – kezdi blogbejegyzését Zsiday Viktor, a Citadella alap kezelője, befektetési szakember.
Az MNB 2023-as 1763 milliárd forintos veszteségére (ez a GDP bő 2 százaléka) mondhatjuk, hogy nem volt szerencséjük, meg hogy a jegybankoknak nem a nyereséges gazdálkodás a fő céljuk, meg rosszul alakult a nemzetközi környezet, és ezekben bizonyára van is igazság. Igaz, számos elemző figyelmeztetett arra éveken át, hogy a jegybanki mérleg túlzott felfújása milyen veszélyeket rejt.
A megújult MNB-székház
MNB
Ezt a jegybanki veszteséget végső soron a magyar adófizetők állják, ellenben a korábbi évek (jóval szerényebb, és valójában csak virtuális) nyereségével, amely úgynevezett alapítványokba került, ám úgy tűnik, hogy a pénz nem nagyon van meg, egy (ki tudja, mekkora?) része eltűnt. Ez óriási skandalum, és nem maradhat(na egy valódi jogállamban) következmények nélkül – írta Zsiday Viktor.
Az alapítványi vagyon kezelése „indokolatlanul bonyolult cégstruktúrákon” keresztül történt, ami ellehetetlenítette a pénzmozgások követhetőségét. Az ÁSZ jelentése szerint a magántőkealapokat közbeiktató befektetési struktúra lehetővé tette, hogy a vagyon egy része olyan eszközökbe áramoljon, amelyeknél a nyilvános elszámoltathatóság nem biztosított – lényegében magánszemélyekhez, privát cégekhez kerülhetett.
A jegybank nemcsak a hazai fizetőeszköz őre, hanem a hazai pénzügyi szektor felügyelője is egyben, ha bármilyen csorba esik a tekintélyén, az az egész ország számára kockázat, ezért is különösen súlyos az eset.
Tanulság nincs, hacsak annyi nem, hogy a független, egymást ellenőrző intézményeket, hatalmi ágakat nem viccből találták ki, ezek híján minden rendszer hajlamos a pazarlásra, szakmaiatlan döntésekre, korrupcióra. Ez éppúgy igaz Moldovára, mint Magyarországra – fogalmazott Zsiday Viktor.
