Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az amerikai kormány új, Kína hajóépítési dominanciáját visszaszorítani kívánó javaslata jelentős zavart okozhat a globális kereskedelemben. A javaslat alapján több millió dolláros illetéket vetnének ki az Egyesült Államokba érkező kínai építésű hajókra, ami drámaian megnövelné a szállítási költségeket, és ellehetetlenítene számos üzleti megállapodást – írja a Bloomberg.
Egy 16 ezer tonnás acélcsőszállítmány, amelyet egy Louisiana állambeli energetikai beruházáshoz használnának fel, Németországban rekedt. A rakomány jelenleg egy német kikötőben vesztegel, a szállításhoz szükséges hajókat tulajdonló társaság ugyanis attól fél, hogy az amerikai behajózás esetén több millió dollár illetéket kell utánuk fizetni – a hajók ugyanis Kínában épültek. Ez 2-3-szorosára is növelheti a költségeket – mondja a lapnak Jose Severin, a szállításért felelős Mercury Group üzletfejlesztési vezetője.
Az össztömeget alapul véve Kína gyártja az új hajók felét (ez az arány 1999-ben 5 százalék volt), a fennmaradó 50 százalékon főként Japán és Dél-Korea osztozik, míg az amerikai műhelyekből mindössze az össztömeg 0,01 százaléka került ki.
Hosszú évekbe telhet tehát, mire az Egyesült Államok felépíti a saját kapacitásait, hogy érdemben Kína nyomába eredhessen. A tervezet célja ugyanis az amerikai hajóipar újraélesztése és Kína globális piaci erejének megtörése, ám szakértők szerint az intézkedés kontraproduktív lenne: emelné az amerikai exporttermékek árát, súlyos károkat okozna a kisebb amerikai kikötőknek, megzavarná az ellátási láncokat, és inflációs nyomást idézne elő. Az intézkedés az Egyesült Államokba érkező hajók több mint 80 százalékát érintené.
AFP. A kínai hajó, a Yi Peng 3 ömlesztettáru-szállító lehorgonyzott, és egy dán haditengerészeti járőrhajó (nem látható) figyeli a Kattegat-tengeren, a jütlandi City og Granaa közelében, Dániában, 2024. november 20-án.
Mikkel Berg Pedersen / Ritzau Scanpix / AFP
Bár az illetékek a becslések szerint 40-50 milliárd dolláros bevételt hozhatnának az amerikai államnak, az iparág képviselői szerint az intézkedés beláthatatlan károkat okozna a kereskedelemben. A tervezett illetékek ügyében hétfőn és kedden lesznek egyeztetések Washingtonban, ahol az értéklánc összes szereplője képviselteti magát, az amerikai szójatermesztőktől kezdve kereskedelmi lobbiszervezeteken át egészen a kínai hajóépítő vállalatokig.
A cél: lebeszélni Trumpot az ötletről, ugyanis minden szereplő úgy érzi, hogy sokkal károsabb lenne a vámháborúnál, hiszen az ellátási lánc minden részére kiterjedő károkat okozna. Az egyre szélesebb körben alkalmazott új amerikai bunkósbot, a megtorló vámok már eleve rontják a kereskedelmi lehetőségeket, ez az új lépés pedig az amerikai cégeknek is nagyon fájna. Ráadásul a globális tengeri logisztika költségei pedig a Covid óta meredeken megdrágultak, és már az inflációban is érezteti a hatását.
„Amit az amerikai kereskedelmi képviselet javasol – egy visszamenőleges hatályú, kikötőnként több millió dolláros illeték – nem fog működni” – mondta Joe Kramek, a World Shipping Council vezérigazgatója, aki hétfőn fog tanúskodni az ügyben. „Ez csak arra lesz jó, hogy büntesse az amerikai fogyasztókat, vállalkozásokat, és különösen a gazdákat, miközben növeli az árakat és veszélyezteti a munkahelyeket.”
