Szombaton kampánycsend van Lengyelországban a Donald Tusk kormányának sorsát is meghatározó vasárnapi elnökválasztás előtt, de az utolsó pillanatban, mint erről a Telex beszámol, olyan gyanú vetődött fel, hogy Szigetvári Viktor egykori MSZP-politikus cégének, az egykor Datadat, most Estratos Digital nevű vállalkozásnak köze lehet két Facebook-oldalhoz, amelyek videóit több százezer zlotyval hirdették a Facebookon.

A videókon átlagembernek látszó, valójában ezzel megbízott lengyelek beszélnek a kormánypárti elnökjelölt mellett, két ellenzéki ellen. A lengyel sajtó egy része szerint a videókat külföldi támogatással terjeszthették a Facebookon, megsértve ezzel a lengyel jogszabályokat.

A Facebook anyacége, a Meta viszont azt közölte, hogy nem találtak semmilyen bizonyítékot külföldi beavatkozásra. Szigetvári Viktor a Telexnek azt mondta: „Lengyelországban számos ügyfele van osztrák cégünknek”, de „ezen túlmenően nem kívánjuk kommentálni a megjelenteket”. A kormánypárti jelölt, Trzaskowski varsói főpolgármester stábja cáfolt, sőt maga tett bejelentést a gyanús reklámokról.

A Datadatot a korábbi magyar választások idején érték adathalász vádak, de több pert megnyert a céget vádoló médiával szemben. (Ugyan a Kúriánál az Indexszel szemben végül veszített, ott nem arról szólt az ítélet, hogy tényleg folytatott-e a cég adathalászatot, hanem csak arról, hogy „a közéleti szereplők és az általuk tulajdonolt vállalkozások a tevékenységükkel kapcsolatos kritikát fokozottan tűrni kötelesek”.)

Igen tanulságos azonban, hogy hogyan változott a választási kampánnyal kapcsolatos lengyel törvény. A most felháborodott jobboldali ellenzék ugyanis kormányzása idején maga tette ellenőrizhetetlenné a folyamatot. A törvény kulcsmondata korábban így szólt: „Minden választási bizottság [ez ott a jelölteket támogató csoportokat jelenti] és minden választópolgár folytathat választási agitációt, ideértve a jelöltek indulását támogató aláírások gyűjtését, a választási megbízott [azaz a jelölt bizalmi embere] írásos engedélyének beszerzése után.”

Ebből a mondatból 2018-ban, tehát a 2023 őszén megbukott jobboldali Morawiecki-kormány idején törölték a vesszőt a „gyűjtését” szó után. Ez azt jelenti: csak az aláírásgyűjtéshez kell a jelölt mögött álló támogató csoport hozzájárulása, az agitációhoz, kampánytevékenységhez nem. Tehát bárki kampányolhat a saját pénzén akár a jelölt tudta nélkül, és azt is törölték a törvényből, hogy aki ezt a jelölt akarata ellenére teszi, azt pénzbírsággal sújthatják. Az ottani nevén Állami Választási Bizottság már 2021-ben figyelmeztetett, hogy egyre több az ilyen ismeretlen eredetű hirdetés, ami teljesen parttalanná és ellenőrizhetetlenné teszi a kampányokat, de az akkori kormány ezzel nem törődött.

Ismerős képlet, hogyan lehet apró, szinte észrevétlen módosításokkal átalakítani egy jogszabályt. A Jog és Igazságosság (PiS) ezt kormánypártként a saját jelöltjei érdekében tette.