A Z generáció tagjai többnyire fiatalabban kezdenek megtakarítani és befektetni is, mint az elődeik – erre mutat rá a Charles Schwab amerikai pénzügyi szolgáltató kutatása is, amely szerint az Egyesült Államokban a 21–26 évesek átlagosan már 18 évesen elkezdtek félretenni, 19 évesen pedig már volt valamilyen befektetésük. Ez jelentős különbség az előző, Y generációhoz képest, amelynek tagjai takarékoskodni 24, befektetni 25 évesen kezdtek el, míg az X-hez sorolhatók még ennél is később, 31, illetve 32 évesen.

Ez nagyrészt ahhoz köthető, hogy ma már kevesebb pénzzel is lehet befektetni, elsősorban a digitális lehetőségek miatt

– mondta lapunknak Horváth István, a K&H Értékpapír brókercég ügyvezetője. Ma Magyarországon 1 millió forint körüli összeggel már komoly befektetést is érdemes kezdeni, de olyan konstrukciót is kínálnak brókercégek, mellyel havonta egy-egy kisebb összeget, néhány tízezer forintot forgathatnak részvényalapokba. Ez a lehetőség elsősorban a fiatalabb ügyfelek körében népszerű, mivel még nincsenek többmilliós megtakarításaik.

A digitalizáció nemcsak az anyagi korlátokat csökkentette a leendő befektetők előtt, hanem egyszerűbbé tette az információszerzést is. Az amerikai fiatalok például egyre kisebb arányban (50 százalékban) támaszkodnak pénzügyi szakértők és intézmények ajánlásaira – a boomereknél ez 64 százalék –, miközben a közösségi médiát és az internetet 72 százalékuk jelölte meg tipikus információforrásként. Ez utóbbi a legidősebbek körében mindössze 19 százalék, de még az Y generációs válaszadóknak is csak az 57 százaléka választotta a Charles Schwab felmérése szerint. Nagyobb mértékben támaszkodnak a fiatalok a barátaikra és a családtagjaikra is, 70 százalékban, szemben az Y generáció 63, vagy épp az X 55 százalékával.

Hasonló eredményeket hozott a Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése is, amely szerint a Z és Y generációs befektetők között 55 százalék azok aránya, akik fontosnak tartják közeli ismerőseik véleményét befektetési kérdésekben – az X-eseknél csak 40, a legidősebbeknél pedig mindössze 25 százalék ez az arány. Ebben az is közrejátszik, hogy elsősorban azok kezdenek el már fiatalon befektetéssel foglalkozni, akik a családjukban is hasonló példával találkoztak, valamint akiknek a családi háttérnek köszönhetően megvan az ehhez szükséges anyagi forrásuk. A legfiatalabbak körében pedig már a mesterséges intelligencia (MI) is megjelenik mint befektetési tanácsadó.

A K&H Értékpapír Z generációs ügyfelei sokkal inkább a mobiltelefonos alkalmazással kezelik portfóliójukat, megbízásaik 70 százalékát így adják

– számolt be Horváth. Az idősebb nemzedékeknél ez az arány alacsonyabb, 50 százalék körüli, az ő megbízásaiknak nagyságrendileg a fele a szolgáltató böngészős felületéről érkezik. A legfiatalabbak kisebb vagyont forgatnak a brókercégnél, átlagos számlaállományuk a teljes ügyfélkör átlagának 38 százaléka. Horváth szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen jellemzően életszakaszaink előrehaladásával teszünk szert egyre több pénzre. „Az embereknek általában akkor a legnagyobb a vagyonuk, amikor nyugdíjba vonulnak” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban. Ezt a K&H adatai is alátámasztják, náluk az 1946 és 1964 között született ügyfeleknek van a legnagyobb megtakarításuk.

Deutsche Welle

A brókercég Z generációs ügyfelei által az utóbbi 12 hónapban legtöbbet forgatott értékpapírok között 10 hazai cég részvénye is megtalálható, ezenkívül az amerikai techcégek is népszerűek, így például sokan fektetik pénzüket az Nvidia, az AMD, az Apple vagy a Tesla papírjaiba. Népszerű a magyar hátterű Wizzair is, valamint sok fiatal befektető szavaz bizalmat az ETF-eknek, azaz a tőzsdékre bejegyzett részvényalapoknak, amelyek jellemzően egy jól diverzifikált csomagot kínálnak, például az amerikai tőzsdei indexek, az S&P 500 vagy a Nasdaq kompozit köré építve.

Az idősebbekkel összevetve szembetűnő, hogy a Z generációs ügyfelek szívesebben kereskednek az ETF-ekkel, míg a részvények közül életkortól függően nemigen van különbség. Emellett az is látszik, hogy a fiatalabbak kevesebb megbízást adnak a brókerüknek, évente átlagosan 13,4-et, míg az idősebb nemzedéknél 18 az átlag. Ezt részben a kisebb vagyon magyarázza, részben pedig az, hogy a 30 alattiak közül többen inkább befektetési, nem pedig kereskedési céllal vásárolnak értékpapírokat, ezt az ETF-ek népszerűsége is alátámasztja.

A legfiatalabb befektetők körében az egyik legnépszerűbb befektetési formának a kriptovaluták számítanak, a WEF adatai szerint 35 százalékuknak van ilyen megtakarítása. Ez nem csupán arra utal, hogy nyitottabbak az újdonságokra, mint az idősebbek, az is egyértelmű, hogy kevésbé bíznak a hagyományos intézményekben, mint más generációk. Befektetési döntéseikben egyébként is hangsúlyosabbak az értékalapú szempontok: a Morgan Stanley befektetési bank adatai szerint a fiatal befektetők például jóval nagyobb arányban érdeklődnek a fenntarthatóság iránt, 99 százalékuk válaszolt így. Igaz, a környezeti szempontok az elmúlt években minden korosztály számára fontosabbá váltak, ma már nem él az a korábban elterjedt feltételezés, hogy a fenntarthatóság és a növekedés kizárja egymást egy cég esetében.

A fiatalok szkeptikusabbak a hagyományos felfogású pénzügyi intézményekkel szemben, de ez nem jelenti azt, hogy a brókercégeknek ne kellene foglalkozniuk a Z generációs befektetőkkel.

Ha van olyan ajánlatunk, ami nekik jól befogadható, akkor meg lehet őket szólítani

– fogalmazott Horváth. A K&H Értékpapírnál is szerepelnek a kínálatban olyan ETF-ek, amelyek akár kriptovalutákat is tartalmaznak, ezek azonban egyik korosztályban sincsenek a legkeresettebb termékek között. Ez persze érthető is, hiszen a digitális valuták éppen azok körében népszerűek, akik inkább a hagyományos intézményeken kívül fektetik be a pénzüket. Hogy hogyan versenyezhetnek a – gyakran felelőtlenül – gyors meggazdagodást ígérő kriptotőzsdékkel a brókercégek, arról az ügyvezető optimistán gondolkodik. Véleménye szerint a fiatalok is átérzik, hogy a pénzzel felelősségteljesen kell bánni, és nem feltétlenül dőlnek be a mindent letaglózó közösségimédia-kampányoknak. „Jobban megnézik, hogy mit higgyenek el, és kiben bíznak meg” – állítja Horváth István.