Az Európai Központi Bank jelentős mértékben rontotta korábbi növekedési előrejelzéseit a gyenge harmadik negyedéves adatokra és a fokozott kockázatokra hivatkozva. Az eurózónában a harmadik negyedévben év/éves szinten 0,2 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0 százalékkal bővült a gazdaság - az év egészét tekintve így már nem érvényes az EKB korábbi, 1,5-2,7 százalékos GDP-növekedési prognózisa, ehelyett egy szűkebb sávba, 1,4-1,8 százalék között valószínűsíti a központi bank a növekedés ütemét.

A jövőre nézve is a korábban előrejelzettnél gyengébb teljesítményt várnak az EKB szakértői, bár még mindig az eurózóna gazdaságának lassú talpra állásával számolnak. A szeptemberi, 2012-re vonatkozó előrejelzésbenen szereplő 0,4-2,0 százalékos GDP-bővülés helyett már csak 0,4-1,0 százalékos növekedést várnak jövőre az EKB-nál.

A jegybank gyorsjelentése szerint az infláció az eurózónában a következő hónapokban is 2 százalék felett maradhat az újonnan bevezetett adók beépülése miatt, és 2011-ben összességében 2,6-2,8 százalékos fogyasztói pénzromlás várható. A jövő év elején már 2 százalék alá csökkenhet a fogyasztói infláció, 2012-ben így a  jegybank által kívánatosnak tartott küszöb közelébe (1,5-2,5 százalék) szorítható vissza a pénzromlás mértéke.

Az EKB elnöke, Mario Draghi a csütörtöki kamatdöntést követő sajtótájékoztatón jelezte: az eurózóna gazdasági kilátásai nagyon bizonytalanok, a lefelé mutató kockázatok pedig számottevőek. A bankok tőkehelyzetének javítására mindenképp szükség van a jegybankelnök szerint, ám azt meg kell akadályozni, hogy a tőkeemelési kényszer tovább korlátozza a pénzintézetek hitelezési képességét. Amennyiben a bankok hitelezési hajlandósága a likviditási válság miatt tovább mérséklődik, a válság a reálgazdaságra is átterjedhet.

Az EKB újabb nem szokványos, ideiglenes monetáris politikia akciót indít az eurózóna stabilizálása érdekében. Az irányadó kamat 25 bázispontos csökkentése mellett új, minden eddiginél hosszabb lejáratú banki finanszírozási programra cseréli le a jelenleg érvényben lévő 12 havi LTRO-t a jegybank. A három éves futamidejű refinanszírozási művelet (LTRO) fix kamatra, korlátlan kerettel. A szakértők szerint ez mindenképp üdvözlendő lépés, hiszen a forráshiány elsősorban a hitelintézetek hosszú távú finanszírozási terveit veszélyeztette, az európai bankok rövid távú likviditásigényét ugyanis már egy ideje az EKB elégíti ki.

Az EKB a bankközi hitelek elérhetőségén is javított azzal, hogy fedezetnek gyengébb kötvényeket is elfogad, a tagországok jegybankjai számára pedig lehetővé tette, hogy banki hitelkötvényeket is letétbe vegyenek. A bankok tartalékolási kötelezettségét 2 százalékról egy százalékra mérsékelte az EKB, ezzel további likviditást szabadított fel a rendszerben. Mario Draghi mégsem bízik egyértelműen abban, hogy a lépések élékítik majd a bankok hitelezési hajlandóságát, márpedig e nélkül az eurózóna motorját jelentő vállalkozások helyzete is jelentősen romlik, tovább nehezítve a konszolidációt. Európa elsősorban a stabil világpiaci keresletre számíthat az EKB-elnök szerint, és a pénteki EU-csúcsra, ahol Draghi szerint megteremthetik az európai fiskális unió alapjait.