Tizenkilenc oldalnyi fénymásolatot osztott szét a bécsi Landtmann kávéházban tartott hétfői sajtóértekezletén Hans-Peter Martin európai parlamenti képviselő, aki az október 1-jei osztrák általános választásokon az önmagáról elnevezett protesztpárt élén szeretne bejutni a bécsi parlamentbe. A megszállott provokatőr hírében álló egykori Spiegel-tudósító újságíró (lásd A gyanúsító gyanúsított című írásunkat) azt állítja, Ausztriában a pártok finanszírozása rendezetlen, ezért fordulhat elő, hogy óriásvállalatok pénzzel táplálhatnak politikai csoportosulásokat, sőt a nagy cégek keze Kelet-Közép-Európáig, így Magyarországra is elér.

Hans Peter Martin az Európai Parlamentben © AP

A bécsi bejegyzésű, Budapesten és Brüsszelben is jelen lévő Euro:contact nevű tanácsadó cég feljegyzéseiből Martin olyan információkhoz jutott hozzá - mondta hétfői sajtóértekezletén -, amelyek alapján szerinte bizonyított, hogy a 2003-ban alakult Euro:contacton keresztül a Strabag osztrák építőipari óriásvállalat (forgalma nagyjából évi 10 milliárd euró, 40 ezer embert foglalkoztat, a világ számos országában van jelen) 15 millió euró körüli províziót juttatott el a Magyar Szocialista Pártnak, valamint pénzelte az SZDSZ-t, mintegy "megalapozandó" az M5-ös autósztráda koncessziójának elnyerését. Korábban Martin azt is megkockáztatta, hogy az MSZP-nek adott összeg egy része továbbvándorolt az osztrák szociáldemokratákhoz.

Hans-Peter Martin, a gyanúsító gyanúsított

Szeptember 19-én lezárták és továbbították az osztrák főügyészségnek Hans-Peter Martin ügyét, a 49 éves független európai parlamenti képviselő ellen 2004 végén indított vizsgálatot az OLAF. Annyi kiszivárgott, hogy összesen mintegy 190 ezer eurónyi szabálytalan kifizetést róttak fel az EP-ben már második ciklusát töltő osztrák képviselőnek. Tovább.

A képviselő által tálalt dokumentumok között egyebek mellett 2004. februári keltezésű belső összefoglalók találhatók az Euro:contacttól, amelyek az M5-ös sztrádát említik, egy kórház (feltehetően a Strabag által egy időben megszerezni tervezett Schöpf-Merei Kórház) vásárlását, autópályák, metrószakaszok felújítását, csupa olyan programot, amelyeket az Euro:contact tanácsadó cég mint a Strabag számára lehetségeseket említ. Két további másolat a Strabaghoz tartozó, Spittal-Drauban lévő Bau Holding Beteiligungs AG és az Euro:contact levélváltását tartalmazza, 2004. januári, illetve 2005. áprilisi dátumokkal, pecsét nélkül. Ezek lényege: a Bau Holding igazolja, hogy a tanácsadó cég az M5-ös ügyében végzett munkájáért jogosult arra, hogy 15,2 millió eurót kapjon.

A Martin-gyűjtemény két következő, láthatóan az Euro:contacttal egyáltalán nem összeérő irata egy bécsi című, magyarul Pro Demokrácia Szövetségnek nevezett egyesülettel függ össze. Egyfelől a Fidelitas nevében Gyürk András köszöni meg 2005. márciusi dátummal a szervezetnek a "demokrácia támogatására" Magyarországra átutalt 12,4 millió forintot, másfelől a Pro Demokrácia ír a Lakitelek Népfőiskola Alapítványt vezető Lezsák Sándornak (furcsa módon angol nyelven s Leszákot írva), s az addigi jó kapcsolatokra hivatkozva további 15 millió forint támogatást ígér. Végül következett egy köszönőlevél, amelyet Kuncze Gábor pártelnök ír az SZDSZ nevében 2003. novemberi keltezéssel az osztrák Liberales Institutnak (LI), megköszönve a politikai liberalizmus terjesztéséhez küldött "nagyvonalú adományt". Erről az átutalást csekk is igazolja, amely 93 ezer euróról szól.

Alexander Zach, az Euro:contact egykori társtulajdonos igazgatója, aki 2005-ben vált meg ettől az érdekeltségétől, mivel összeegyeztethetetlennek találta az osztrák Liberális Fórum (LIF) nevű politikai párt általa 2001 óta betöltött elnöki tisztével, a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy az LI 2004-ben a Kuncze nyilatkozataiban is említett 75 ezer eurót folyósította "ideológiai alapon". Zach azt állítja, az LI összesen 150-200 ezer euró körüli összeget küldött, s szerinte a pontos számokat a Magyar Közlöny tartalmazza (a hivatalos lapban az SZDSZ-mérlegekben 2003-ra 24,3 millió, 2004-re 68,7 millió, 2005-re 24,7 millió forint szerepel az osztrák LI adományaként). Megjegyzendő, hogy a LIF 1999-ben kiesett a parlamentből, ma mintegy 3 ezer tagja van, egyik legfőbb támogatója a korábban képviselői mandátummal is rendelkező Strabag-vezér, Hans-Peter Haselsteiner.

"Mi bizonyítja a dokumentumok valódiságát?" - tette fel a kérdést a HVG Martinnak. Szerinte az, hogy a Strabag elismerte, hogy 15 millió eurót folyósított az Euro:contactnak, s hogy e pénz beérkezését Zach sem vitatja. Zach viszont - aki egy pár hete született egyezség szerint osztrák szociáldemokrata listán, de liberális színekben bejuthat az osztrák parlamentbe, s cserébe a LIF prominensei, köztük Haselsteiner az osztrák szocdem pártot támogatják - a HVG-nek határozottan cáfolta, hogy cégén keresztül Strabag-pénz került volna a magyar pártokhoz. Szerinte a Martin által közzétett dokumentumfüzér hamisítvány, terjesztőjével szemben az október 1-jei osztrák választásokat követően jogi úton vesznek elégtételt. Az Euro:contact széles körű tanácsadói kapcsolatban áll a Strabaggal, együttműködésük roppant szerteágazó, több országra is kiterjedő (a tanácsadó cég igyekezett például - mint tudjuk, sikertelenül - megszerezni a Strabag számára a pozsonyi repülőtérüzletet). Az építőcég által kifizetett tekintélyes "gázsi" jó része máig a tanácsadó cég tulajdonában van - fejtegette a HVG-nek Zach.

Az MSZP és az SZDSZ tagadja, hogy bármiféle köze lenne Strabag-pénzekhez, függetlenül attól, hogy az állítólagos belső Euro:contact-feljegyzésben felbukkan a Puch és a Matyi név is, nyilvánvalóan Puch László MSZP-pénztárnokra és Matyi László egykori SZDSZ-képviselőre utalva (az előbbiről egyebek mellett nem kevesebbet állítva, mint hogy megpróbálta lealkudni a Strabagra kirovandó versenyhivatali büntetést). Ugyanakkor nem meglepetés, hogy a szabaddemokraták - mint pénzügyi beszámolóik is jelezték - kaptak pénzt az LI-től (HVG, 2005. május 7.). "Nem titkoljuk, sőt büszkék vagyunk erre az együttműködésre" - áll az SZDSZ közleményében, amely az egész ügyet az osztrák választási kampány számlájára írja.

Az eset mégsem intézhető el ennyire egyszerűen. Az, hogy valódiak-e a Martin-iratok - vagy azokból néhány -, vélhetően csak a hatósági eljárások után derül majd ki. A napnál világosabb azonban, hogy a magyar pártok nem képesek ellenőrizni, vagy egyszerűen nem ellenőrzik, hogy a külföldi testvérszervezetektől hozzájuk, illetve alapítványaikhoz érkező pénz milyen eredetű. Márpedig 1989 óta minden jelentősebb politikai erő jutott külföldi támogatáshoz, így a Strabag-ügy ügyészségi vizsgálatát követelő KDNP is.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS